MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989
1989-01-11 795. öe. - 1989_VB 795/42
- 8 ugyanezen számitások szerint a kőbányai helyszín mintegy 6, az aquincumi pedig 24 milliárd forinttal kerülne többe. A beruházási költségek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy azok nem tartalmazzák az 1995. évig terjedő időszakra a világkiállítástól függetlenül már korábban prognosztizált és a kormányzati döntéselokészités különböző előrehaladottsági szakaszaiban lévő infrastrukturális fejlesztési szükségleteket. így a költségbecslések körén kivül a helyi közlekedésben feltételezzük az MO autópálya továbbépítését, a főváros közlekedésfejlesztésében a lágymányosi Dunahid és a DBR metróvonal Kálvin tér-Bocskai ut közötti szakaszának megépítését. Másfelől még megközelítően sincsenek felmérve a főváros világkiállítással kapcsolatos városrendezési, tömbrehabilitációs felujitási elgondolások költségei, továbbá azok a pótlólagos működtetési várható kiadások, amelyek a világkiállítás látogatóinak humán infrastrukturális ellátásával kapcsolatosak . Fentiekből is kitűnik, hogy a világkiállítás megrendezése beruházási szempontból egy - szükségleti oldalról nem vitatható - általános infrastrukturális fejlesztési programot igényel, amelyben azonban a megépítendő létesítmények túlnyomó része nem irható közvetlenül a világkiállítás számlájára. A Tatabánya-Hegyeshalom közötti autópálya megépitése, a Budapest-Bécs vasútvonal korszerűsítése, a légi és viziközlekedés fejlesztése, a Budapesti Nemzetközi Vásárváros újjáépítése stb. közlekedési rendszerünk és idegenforgalmunk jelenlegi viszonyai között is valós szükséglet. A kérdés megítélésének kulcspontja az, hogy az infrastruktúrában felhalmozódott rekonstrukciós és fejlesztési célok között a 90-es evizedben rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokat miként tudjuk rangsorolni, továbbá milyen pótlólagos hazai és külföldi - elsősorban működő tőke jellegű - forrásbevonásokat tudunk e célokra realizálni. így a világkiállítás miatt előtérbe kerülhetnek olyan fejlesztési célok, amelyek ugyan szükségesek, de nem élveznének - más súlyosabb feszültségek feloldása miatt - prioritást. Az Országos Tervhivatal eddigi megközelitő jellegű vizsgálatai alapján - feltételezve, hogy a vasúti és távközlési fejlesztési célok egy jelentős hányadát vállalati és költségvetési forrásokból, vállalkozásszerü megoldásokkal, az autópálya épitési feladatok egy részét pedig a célok és eszközök átcsoportosításával meg lehet finanszírozni, továbbá a metróépítésben sikerül szovjet kivitelezési és finanszírozási részvételt elérni - a ma biztonsággal prognosztizálható infrastruktúra fejlesztési célokat figyelembevéve mintegy 30-34 milliárd forint volumenű forrásszükséglet fedezete még bizonytalannak tekinthető. u
