MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-02-01 796. öe. - 1989_VB 796/102

I. ÉVFOLYAM 1969. FEBRUÁR ARA: 3,- Ft AZ MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TARTALOM Szociálpolitikai feladatok a fővárosban Viiágkiállítunk 3. oldal Új kihívás: alternatív szervezetek 4. oldal Fel kell vennünk a gyorsabb fordulatszámot! A budapesti pártaktíva tanácskozása Január 14-én, szombaton a Budapesti Pártbizottság Villányi úti Politikai Propaganda és Művelődési Köz­pontjában pártaktiva-tanácskozási tartottak. Ezen részi vettek a Budapesti Pártbizottság tagjai és üléseinek állandó meghívottai, a fegyelmi bizottság és a kon­zultatív tanács tagjai, a kerületi és a kerületi jogú pártbizottságok testüleleinek képviselői, a Központi Bi­zottság és a Központi Ellenőrző Bizottság budapesti il­letőségű tagjai, a KISZ Budapesti Bizottságának tagjai, a fővárosi társadalmi szervezetek képviselői és meghí­vottak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának ta<{ja, a Mi­nisztertanács elnöke, aki kifejtette a kormány állás­pontját néhány időszerű gazdasági és szociálpolitikai kérdésbeu. Barabás János, a Buda­pesti Pártbizottság titkára megnyitójában hangsúlyoz­ta, hogy a tanácskozás cél­ja az átfogó véleménycsere a társadalmat, a párttagsá­got foglalkoztató kérdések­ről, a további cselekvés módjairól. Jassó Mihály, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára vitaindítójában részletesen foglalkozott több fontos gazdaság- és társadalompo­litikai kérdéssel, a politikai munkában az ÍOÜU. májusi orszaws pártértekezlet óta felhalmozott tapasztat a I ok­kal, a budapesti pártmoz­galom megújulásának útjá­val. Az ezt követő vitában huszonnégyen mondották el tízperces hozzászólás kere­tében véleményüket, s hu­szonhatan éllek az egyper­ces felszólalás lehetőségé­vel, Az eszmecsere végén Jassó Mihály tartott rövid vitazárót. A tanácskozás résztvevői nyílt levélben fordultak felhívással a tő­város kommunistáihoz, la­kosságához, javasolva, hogy a pártalapszervezetek az év első negyedében tartsanak nyilvános tanácskozásokat. A tanácskozáson többen hangsúlyozták, hogy az or­szágos pártértekezlet óta a társadalmi-politikai esemé­nyek menete felgyorsult, s több tekintetben irányt vett. Akkor arra szá­mítottunk hogy a párt tartósan az cgypártrend­szer.fi pluralizmus keretei között tölti be a maga hegemón szerepét az érde­kek integrálásában, ehe­lyett most versenyhelyzet­re kell felkészülnünk. Ez sok vonatkozásban másfaj­ta munkastílust igényel a párt testöleteitól. tv-••'• ' viselőitől, alapszerv eze­teitÖl, az egyes kommunis­táktól. „Ne legyenek Illúzióink az események lelassitható­ságát illetően — hangsú­lyozta Fabriczky András, a XIX. kerületi pártbizott­ság első titkára. — Fel kell vennünk a gyorsabb fordu­latszámot, tudomásul véve, hogy a saját sorainkban folytatott vitával nem be­fejeződik, hanem csak meg­kezdődik a politizálás. Ezért is tartom jó gondolatn;!; nyílt tanácskozások meg­rendezését. Készen kei! áll­nunk a kapcsolatteremtés­re, a párbeszédre, a politi­Jassó Mihály Vitaindítót tart kai küzdelemre. Néha meg­hökkenünk, ha eközben kemény ütéseket is kapunk, ha kiforgatják s/.avainkat, ha tisztátalan módszereket alkalmaznak velünk szem­ben. De ne kiabáljunk ilyenkor mindjárt rendő­rért — leplezi ük le mi a nyilvánosság előtt a:', elTaj­ta manipulációkat. S ne ad­juk fel a párbeszédet senki olyannal, aki megérti, hogy ha az indulatok elszabadu­lásától, az anarchiától óvunk, akkor valóságos ve­szélyekről szólunk. Nálunk Kispesten az alternatív szervezetek választási fó­rumot kívánlak összehívni, Mi nem álltunk ennek út­jába, ellenkezőleg, javasol­tuk; rendezzük meg közö­sen, vitatkozzunk nyilvá­nosan a választók színe előtt, ök voltak azok, alak néni vállalkoztak erre. Nem indokolt tehát, hogy bárhol is meghátráljunk. S ha az önszerveződések néhány tucat lelkes tagja adott kérdésekben jelentősebb tö­meget tud megmozgatni, akkor mi is állítsuk csata­sorba a sokkal nagyobb számú párttagságot, készít­sük fel őket a várható poli­tikai küzdelemre." ,.A párt megújulásával együtt az egyes párttagok­nak is meg kell újulniuk — mondotta ár, Tuja Sándor, a Budapesti Rendőr-főka­pitányság pártbizottságá­nak titkára. — A kommu­nistákban, így a mi párt­szervezetünk tagjaiban is megvan a készség erre. Sok mindent azonban nem lá­tunk világosan, mi magunk is vívódunk. Azt az állás­pontot semmiképpen nem tudjuk elfogadni, hogy az utóbbi négy évtizedben itt minden rossz volt, kizáró­lag hibákat követtünk el. A jogos kritikát nem utasít­hatjuk el, de lépjünk tel az igaztalan vádak, támadá­sok ellen. Szükséges lenne, hogy ebben a kérdéskörben is, J. : minúk-n idő.-zerű problémát illetően a párt­nak legyen világos állás­pontja, vagyis a párttag tudja azt, hogy mit képvi­seljen." (Folytatás a 2. oldalon.) Köszöntjük az olvasót! fTösz&ntjük önt: a Két Hét című újság legelső szá­-**• mának olvasóját. Az élet naponta jelzi, hogy a politikai munka társadal­mi feltételei, a párt törekvései ma már soli tekintetben mások és gyorsabban változnak, mint régebben. Ez a mindannyiunk számára közismert tény a Budapesti Párt­bizottságtól is igényli a megújulást, a reformfolyamatok élén haladást. Ennek egyik katalizátora lehet a most ön által olvasott, a pártnyilvánosságot' jelentősen bővitS sajtókiadvány, amely segítheti a közös gondolkodást, cselekvést. A budapesti pártaktíva nem régen megtartott tanács­kozásán sürgetően fogalmazódott meg az a jogos elvá­rás, hogy a Budapesti Pártbizottság folyamatosan tájé­koztassa a főváros párttagjait munkájáról, állásfoglalá­sairól. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy minden eddigi kiadványunkat megszüntetjük, és a párttagokhoz, vá­lasztott tisztségviselőkhöz közvetlenül szóló, a napi poli­tizálást elősegítő újságot adjunk ki. Az új lap eszmei elődjének tekinti a megszűnt FÓRÜM-ot, mely közel tíz esztendőn keresztül szolgálta a párlmozgalmat. Termé­szetszerűen a most kézben tartott újság jellegében mái lesz, mint egy elméleti igényességű negyedévenként ki­adott folyóirat. Jól tudjuk, hogy egy újság sem érheti el célját, ha nem felel meg az aktualitás, a gyorsaság követelményének. A lapot a párttagsággal közösen írjuk, lehetőséget te­remtünk a vélemények., javaslatok közlésére, az egymás­közti polémiára. A lap hasábjain már a döntések előtt is teret szeretnénk adni a Budapesti Pártbizottság tes­tületei elé kerülő fontosabb témakörök megvitatásának. Szándékunkban áll a döntés után kisebbségben marad­tak nézetcinek is nyilvánosságot biztosítani. Tervünk az, hogy időről időre szóljunk az újonnan létrejött, alakuló szervezetekről, az együttműködés lehetőségeiről, vitáink­ról. Fő rovatainkban — belpolitika, partéiét, gazdaság- és várospolitika — igyekszünk a valóságos életet bemutató riportokat, színes írásokat is közölni. Az információs jel­zésekben felvetett, a pcirttaqokat széles körben foplal­koztató kérdésekre rendszeresen fogunk a lap hasábjain válaszokat, orientációs jellegű írásokat közölni. Azzal a meggyőződéssel indítjuk útjára lapunkat, hogy tényleges fórumává válik a nyilvános politizálásnak, a párttagok tájékoztatásának. Remélem, lapunk, a Két Hét megnyeri tetszését; ér­deklődéssel várjuk véleményeit, s ha kedvet érez hozzá, akkor írásait is. JASSÓ MIHALT Nyílt levél Budapest kommunistáihoz lt a főváros dolgozóihoz, lakóihoz!. Kedves Elvtársak! Tiszteli Barátaink! Azzal a felhívással fordulunk a főváros párttagjaihoz, a szocializmus és a nemzet iránt elkötelezeti emberekhez, a progra­munkat elfogadó, a társadalmi-politikai reformfolyamatban érdekélt budapestiek­hez: munkájukkal, közéleti tevékenysé­gükkel támogassák és vállalják a síabiíi­záció, a kibontakozás, általános és helyi feladatainak végrehajtását. A Budapesti Pártbizottság szilárd meggyőződése, hogy csak a következetesen végig vitt változá­sok, az eredményes munka és a demok­rácia rendje teremthet kedvezőbb felté­teleket a kibontakozáshoz. Összefogást ajánlunk mindenkinek, aki hajlandó az ország sorsáért, a nemzet jövőjéért fele­lősséget vállalni. Budapest dolgozói mind­inkább megértik, hogy rjmlá életfeltéte­leink és közállapotaink gyökeres megvál­toztatásának alapvető eszköze: a gazda­ságszerkezei radikális átalakítása, s azzal járó elkerülhetetlen társadalmi következ­mények vállalása. Elengedhetetlen, hogy gyakorlati lépésekkel felértékeljük a tel­jesítményképes tudást, érvényesítsük az érdekeltség és ösztönzés elvét. Az MSZMP 1938. májusi országos érte­kezletén elhatározott átfogó gazdasági fordulat és a gyökeres politikai-társadal­mi reform végrehajtása érdekében a Bu­dapesti Pártbizottság saját tevékenységé­ben a mozgalmi, tartalmi-szervezeti meg­újulást, a pártdemokrácia, a főváros köz­életének demokratikus fejlesztését tartja elsőrendű feladatának. Ennek magfelelően a testület módosította a pártmtinkáról vallott felfogását, elhatározott szándéka, hogy felszámolja tevékenységének bürok­rawtus elemeit. A társadalmi folyama­tokban felszínre kerülő politikai termé­szetű problémákkal láván foglalkozni és állásfoglalásait, nyilvánossá teszi. Ezt ja­vasolja minden pártbizottságnak és alap­szervezetnek. A pártélet fő színiere az alapszervezet, a párííaffolcna7c nngyohb szerepet kell vállalniuk a lakóterületi és a szakszervezeti közéletben. A Budapesti Pártbizottság szükséges­nek tartja, hogy pártunk tagjai értékel­jék alapszerve?ietük működését és közvet­len környezetükre gyakorolt hatását. Vizsgáljuk meg, hogy az alapszervezet munkájában mennyire érvényesülnek 03 országos pártértekezleten elhatározott szándékok. Ennek érdekében a Budapesti Pártbizottság javasolja a fővárosi párt­alapszervezeteknek, hogy a pártonkívü­lick széles körének bevonásával 19H9 elsi negyedévében tartsanak NVIEVÁNOS TANÁCSKOZÁSOKAT! Nyílt vitákra, a vélemények ütközteté­sét vállaló fórumok megrendezésére biz­tatjuk a főváros párttagságát, ahol gya­korlatban érvényesülhet a párt társadal­mi ellenőrzésének lenini elve, ahol gyara­podhat szövetségescink száma is. Vala­mennyi alapszervezet döntse el, hogy vállalja-e ezt a tanácskozást, amely a po­litika helyi gyakorlatával, illetve ered­ményességével foglalkozik. Ebben a munkában a Budapesti Párt­bizottság tagjai — meghívás esetén — készséggel részt vesznek. Elvtársak! Barátaink! Nem nélkülözhetjük egyetlen párttag cselekvő közreműködését politikánk ala­kításában és érvényesítésében. Készek vagyunk összefogni mindazokkal az ál­lampolgárokkal, közösségekkel, szerveze­tekkel, mozgalmakkal, az egyházakkal és felekezetekkel, akik felelősséget érezva hazánk és népünk jövője iránt részt akarnak venni a társadalmi-gazdasági kibontakozás összetett, mindannyiunk személyes érdekét is érvényesítő prog­ramjának megvalósításában. Az MSZMP Budapesti Bizottsága, a fővárosi pártaktíva-tanácskozás résztvevői A0<U

Next

/
Oldalképek
Tartalom