MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/269

- 27 ­4/3 4/4 helyi feladatait, felelősségét a vállalati gazdálkodásban. Mindez a pártszervezetek ellenőrző funkciója növelésének igényét fogalmazza meg. Támogatják azt a szándékot, hogy csökkenteni kell a párt-és állami testületekben a személyi átfedéseket, ugyan­akkor javasolják, hogy az alsóbb szinteken is váljon általános gyakorlattá. Nem értik világosan, hogyan akarja a párt megoldani az állami döntések nyilvános bírálatát. Teljes egyetértés van abban, hogy a párt,azok tisztségviselői, munkatársai közvetlenül ne avatkozhassanak be az egyedi állami ügyek intézésébe, annak törvényes rendjébe. Szükségesnek tartják az Alkotmányjogi Tanács működésének javí­tását, célszerű lenne, ha ez a szervezet a Legfelsőbb Bíróság­hoz hasonló módon funkcionálna. Más vélemény szerint az alkot­mány előírásainak törvényes garanciáját inkább az Alkotmányjog Bíróság jelentené. Javasolták az Országgyűlés üléseinek gyakoribb, az eddigiektől eltérő ütemezését, ami feladatának jobb ellátását eredményezné Egyetértés van abban, hogy növekedjen az Országgyűlés törvény­hozó- és ellenőrző munkájának hatékonysága, érdekegyeztető te­vékenysége. Helyeslik az Elnöki Tanács feladatkörének áttekin­tését, az Országgyűlést helyettesítő szerepének lényeges csök­kentését. Mások azt is felvetik, hogy az Elnöki Tanácsnak ne legyen helyettesítő funkciója. Míg mások az Országgyűlést he­lyettesítő funkciója szót helytelen kifejezésnek tartják. Az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, jogalkotási ha tásköre így valójában mindenre kiterjed. Ellentmondást érzékel tet a meghatározott kör esetleges kijelölése. Az eredményes és szakszerű országgyűlési munkához meg kell te­remteni a személyi feltételeket, meg kell szüntetni a képvise­lők egy részének reprezentatív skanzen jellegét, ami ugyan meg felel a társadalmi képviseletnek, csak korántsem biztos, hogy alkalmasak országos kérdések eldöntésére. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom