MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/270

- 28 4/5 4/6 Több javaslat hangzott el, hogy a KNEB közvetlenül az Országgyűlésnek tartozzon felelősséggel. Megfontolandó, hogy az országos lista és a területi elv szerinti képviselő választások mellett az érdekképviseleti szervek is közvetlenül küldhessenek képviselőt a Parlamentbe. Fontosnak tartják, hogy a pártszervek megnevezés helyett konkrétan fogalmazódjék meg mely párttestület és kormányzati szerv között kell pontosabb munkamegosztást kialakítani. Többek számára nem érthető, hogy a párt politikai befolyása a központi államigazgatásra miért a Minisztertanács testületén keresztül, miért nem a testület tagjain keresztül érvényesül? Javasolják elhagyni azt az ajánlást, hogy a kormány elnökét tanácsadók segítsék. Félő ugyanis, hogy a későbbiekben ez a megfogalmazás önálló életre kell, kötelező érvényű előírássá változik, ami megintcsak újabb adminisztratív kötöttséget jelent. Lényegesnek tartják a Minisztertanács nagyobb szerepét az érdekegyeztetés folyamatában. Ezt minél gyorsabban, ás határozottabban érvényesíteni kell. Ugyanakkor át kell gondolni, nem vállal-e magára teljesíthetetlen feladatot a Minisztertanács. Mások úgy fogalmaztak, hogy a Minisztertanács egyeztetési kötelezettségeit úgy pontosítsák, hogy ne legyen mód az ágazati szakszervezetek kihagyására. Az ügyintézés ésszerűsítésének igényével egyetértenek, ugyanakkor nem tekinthető tisztázottnak, hogy ez hogyan oldható meg. A társadalom viszonyai, struktúrája, érdektagozódása egyre differenciáltabb, bonyolultabb. A tevékenység irányának mindenekelőtt az állampolgári érdekek elsődlegességét, a szolgáltató jelleg erősítését tekintik és ehhez kell kialakítani a szükséges eszköz- és feltételrendszert. A létszámfetisizmusból az ügyintézés romlása fog következni. A kisebb apparátusok nem tudnak majd megbirkózni a feladatokkal, ha ezt az államélet automatizmusai nem segítik elő. 2K>