MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/218

3.14 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A zaj- és rezgésvédelmi tervnek az ÁRT keretében az a célja, hogy a területfelhasználási és szakági tervekben megfogalmazott fejlesztések, valamint az emberi környezettel szemben a zaj és a káros rezgések elleni védelem szempontjából támasztott követelményrendszer összhangját megteremtse. Feladata tehát a zajforrások (emisszió) és zaj ellen védendő területek, illetve létesítmények (immisszió) helyzetének vizsgálata, minősítése alapján azoknak a városrendezési beavatkozásoknak a megjelölése, amelyekkel a különböző területi típusú térségekben a zajhelyzet javítható, illetve romlása elkerülhető, figyelembevéve a tervezett fejlesztéseket és változásokat. Ennek során egyrészt számításba vettük a területfelhasználási és a szakági tervben foglalt elhatározásokat, másrészt a zaj- és rezgésvédelmi terv következtetései felhasználásra kerültek a települési környezet minőségével foglalkozó munkarészben is. Jelen tervben a zaj ellen védendő, továbbá a zajvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeknek és létesítményeknek a területi rendszerére teszünk javaslatot, mivel a konkrét intézkedések csak telekmélységű vizsgálatok alapján jelölhetők meg. Ez a munka a kerületi ÁRT-k zaj- és rezgésvédelmi tervezése során végezhető el, és ennek figyelembevételével történhet meg a hatósági tevékenységet megalapozó határozatok meghozatala, amely a vonatkozó jogszabályok szerint a helyi tanácsok feladatát képezi. 3.14.1. A ZAJFORRÁSOK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI Közlekedés A zajvédelmi vizsgálat eredményei szerint a főváros meglévő főútvonalain a zaj egyenértékű A-szintje 70—85 dB között van, de a mellékutakon sem csökken 65 dB alá. A járműszám növekedése alapján a zajszintnövekedés, várható értéke 1985től 2000-ig a főútvonalakon átlagosan 3 dBA, meglévő országos főútvonalakon, illetve azok fővárosi bevezető szakaszain 2—2,5 dBA. A zajszintkövetelmények fokozatos szigorítása és ennek következtében a technikai fejlesztés várható eredményei miatt a tényleges növekedés átlagosan ennél valamivel kisebb lesz. Az úthálózaton a forgalomtechnikai fejlesztés lehetőségei jórészt kimerültek és ezért az átbocsátóképesség tovább már alig növekedhet. A belső városrészekben, néhány főútvonalon — különösen a Duna-hidakon — a kapacitás kihasználtsága a teljes nappali időszakban 100% feletti, és a gyűjtő utakon is meghaladja általában a 100%ot. Tovább rontja ezt a kedvezőtlen helyzetet — elsősorban a belső, sűrűn lakott városrészekben — az a körülmény, hogy a gépkocsik nagyrésze az utakon parkol. A meglevő főforgalmi utak mellett általában nincs hely zajvédelmi létesítmény (pl. töltés, épületsor) elhelyezésére. A szükséges intézkedéseket csak a mélyebb területredezési beavatkozások során lehet foganatosítani. A forgalomból eredő zajt a meglévő úthálózaton forgalomszervezési intézkedésekéi csökkenteni lehet, jelentősebb javulás azonban elsősorban új közlekedési útv vralak kiépítése során várható. 3.14.1. Ahhoz, hogy a közúti forgalom által a megengedettnél nagyobb mértékű zajjal terhelt területek nagysága az új utak megépítése miatt ne növekedjen, szükséges, hogy már az út tervezésekor gondoskodjanak az érintett területek zajvédelméről (nyomvonal kijelölés, zajvédő létesítmények stb.). Az MO-ás körgyűrű megépítésével egyidejűleg a lakóterületek közelében, illetve azokon áthaladó szakaszoknál a zajvédelemről gondoskodni kell. Az M 5-ös út Ecseri út — Határ út közötti szakasza mellett a zajterhelés várhatóan igen nagy lesz. A belső szakasz melletti zajhelyzet részletes vizsgálatot igényel a megoldás érdekében. Az M 2-es M 4-es út zaja egyes szakaszokon lakott területeket érint. A zajrendelet értelmében a vonatkozó követelményeket be kell tartani, azaz zajgátlófal -, illetve töltés számára - akár épületbontással is - helyet kell biztosítani. Az MO-ás Dunahíd — a METROBER adatai szerint — a többi híd nehézjármű-forgalmának mintegy 10%-át veszi át. A lágymányosi Dunahíd jelentősen átalakítja a főváros déli térségének úthálózatát, forgalmi viszonyait, sőt a főváros egészére is hatással lesz. A nehézjármű-forgalom és ennek zaja a belterületeken várhatóan csökken, más területeken viszont — elsősorban a Hamzsabégi út környékén — zajvédelmi létesítmények megépítése nélkül a zaj ugrásszerűen növekedne. A beruházás tervezésénél a zajvédelmi létesítményeket mindenképpen számításba kell venni. A Rákospalota — délbudai METRÓ a térség felszíni forgalmában jelentős változást okoz majd, ennek zajhatása azonban nem lesz jelentős. A személygépkocsik számának tervezett jelentős növekedése a parkolási kapacitás bővítését igényli. Várható, hogy az ebből adódó problémák (pl. az álló járművek közterületen való elhelyezése) közvetve a zajhelyzetet is károsan befolyásolják majd, elsősorban a belvárosban és a lakótelepeken, ezért forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése, illetve parkolóházak, parkológarázsok építése válik szükségessé. A vasúti zajterhelés a fővárosban 62-72 dBA között van. A legnagyobb zajszint, és így a túllépés is lényegesen kisebb a közúti forgaloménál. Kedvezőtlen viszont, hogy a teherpályaudvarok, a rendezőpályaudvarok és néhány vasúti fővonal mentén a nappali és éjszakai zajszint között csak néhány dB a különbség. Igen kedvezőtlen a helyzet néhány pályaudvar, pl. a Kelenföldi és a Rákosrendező környezetében. A fővárosi pályaudvarok és egyes pályaszakaszok hosszú és nagytávon tervezett építése, bővítése és felújítása során - ha azok lakott területtel, vagy védendő intézményekkel szomszédosak (pl. Angyalföld-Újpest, Rákospalota-Ujpest) - a zajvédelemről az építéssel egyidejűleg gondoskodni kell. Várható, hogy a vasúti pályák forgalmának növekedéséből származó zajtöbbletet a pályák korszerűsítése részben kompenzálni fogja. A HÉV-vonalak fejlesztése, a forgalom növekedése a sűrűnlakott városrészek zajhelyzetét kedvezőtlenül befolyásolja. (Csepeli gyorsvasút, gödöllői HÉV-vonal, szentendrei vonal melletti lakótelepek stb.). A járműtelepek — elsősorban az éjszakai műszak miatt — környezetükben jelentős zajterhelést okoznak. További vizsgálatokat igényel annak meghatározása, hogy ezen 237