MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/219

3.14.1 -3.14.2. a kedvezőtlen helyzeten milyen beavatkozás — pl. zajvédő fal, illetve technológiai módosítás — hozhat javulást. A Ferihegyi repülőtér körül a zajgátló védőövezeteket már kijelölték. A területren­dezés eszközeivel és a környezetkímélő repülési mód betartásának fokozott ellenőrzésével kell elérni, hogy a légiforgalom miatt zajjal terhelt térségekben az érintett lakosság aránya csökkenjen, illetve ne növekedjék. Olyan rezgésszintet, mely a környezet rezgésterhelésének határértékét meghaladja, csak vasút, illetve villamosvonalak mellett észleltek. A felmérések eredményeinek értékelése után a jövőben, a területrendezési tervek készítésekor ezt a környezeti ártalmat is figyelembe kell venni. A rendszeres, magas színvonalú pályafenntartás és szerelvénykarbantartás a rezgés­ártalmak csökkentésének is hatásos eszköze lehet. Ipari üzemek A fővárosban az ipari területek nagysága lényegesen nem növekszik, az ipar korsze­rűsödése elsősorban az intenzív fejlesztéspolitikától várható. Ugyanakkor a belső városrészekből kitelepített üzemek a külső, nagyobb összefüggő ipari területeken jelentkeznek majd új zajforrásként. Zajvédelmi szempontból azok az ipari létesítmények jelentik a legnagyobb környe­zetterhelést, amelyek lakóterületekbe ékelődve helyezkednek el. A gyárakon, kis üzemeken kívül ipari zajforrásként kell kezelni a terület funkcióját kiszolgáló táv­fűtőműveket, hőközpontokat, elektromos elosztókat, gázfogadókat stb. is. Az elmúlt években a környezetvédelmi hatóság Budapesten kb. 350 ipari létesít­ményt kötelezett zajcsökkentésre. Ezt 47 üzemben (16%) végre is hajtották. A mun­ka fokozott ütemű továbbfolytatásával a megengedettnél nagyobb zajt előidéző üzemek számát az eddigieknél gyorsabb ütemben kell csökkenteni. A negatív helyzet újratermelésének elkerüléséhez elengedhetetlen viszont, hogy új üzemek tervezése­kor, a jelenlegiek korszerűsítésénél, felújításánál a zajrendelet előírásai szerint jár­janak el. Az egyéb zajforrások kategóriájába sorolhatók általában a szabadtéri kulturális és sportlétesítmények, ifjúsági parkok. Mivel a felmérések szerint a fővárosban szinte minden szabadtéri színpad és mozi zajproblémát okoz, ezek telepítésénél, engedé­lyezésénél a zajvédelmi szempontokat elsődlegesen kell figyelembe venni. Néhány létesítmény (pl. a XI. kerületi Park színpad) átépítése, műsorszerkezetének megvál­toztatása is a zajterhelés jelentős csökkenését eredményezné a környező lakóterü­leteken. Zajszempontból kettős szerepben jelentkeznek a főváros több pontjára ter­vezett szabadidő központok, mivel egyrészt a környezeti zajterheléstől védelmet igényelnek, másrészt viszont működésükből fakadóan maguk is zajt bocsátanak ki környezetükbe. A zajos létesítmények területen belüli elhelyezkedésének kijelölése, környezetkímélő üzemeltetése, stb. útján kell ezek környezetterhelő hatását mér­sékelni. 3.14.2. ZAJ ELLEN VÉDENDŐ TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK Lakóterületek A tömör beépítésű központi városrészek zajhelyzetét a sűrű úthálózat, és az útvo­nalak szinte állandó telítettsége miatt elsősorban a közúti zaj határozza meg. A for­galom növekedése miatt a forgalmasabb útvonalak mentén a tervezett forgalom­238 szervezési intézkedések mellett sem várható a zajterhelés csökkenése. A főútvona­laktól távolabb eső térségekben a rehabilitáció során tervezett forgalomcsillapítás nyomán, illetve az átépítendő és új lakóépületeknek a zajterhelést csökkentő kiala­kításával a zajhelyzet javulása következhet be. Ehhez szükséges az e területeken sű­rűn előforduló zajos kisüzemek, telephelyek, jelentős teherforgalmat vonzó raktá­rak szervezett kitelepítése, illetve zajkibocsátásának csökkentése is. A laza városias beépítésű területek közül a budai oldalon levő magasan fekvő, ál­talában kedvező helyzetű térségek nagy felületről összegezve kapják a város zaját, így az alapzaj éjszaka sem csökken 48-50 dBA alá. Ezen területek zaj elleni védel­mét olyan — egyéb környezetvédelmi szempontokkal is összehangolt — rendelke­zésekkel kell biztosítani, amelyek kizárják a zajhelyzet romlását, illetve javításukra irányulnak. A főváros középső, átmeneti térségeiben tervezett új útvonalak megépülése a lakó­területek közúti forgalmának csökkentését eredményezi majd, és ez a zajhelyzet kismértékű javulásával is jár. A lakóterületekbe igen sok helyen beékelődő ipari létesítmények zajkibocsátásának csökkenése a hatósági munka következetes tovább­fejlesztése, illetve a tervszerű városrendezési beavatkozások eredményeként várható. A peremkerületek családi házas térségein, ahol — a forgalmi utak menti viszonylag keskeny sávoktól eltekintve — a zajhelyzet az átlagosnál jobb, minden erővel a ked­vező körülmények megóvására kell törekedni. Az elmúlt évtizedekben épült lakótelepek tervezésekor a zajvédelmi szempontokat nem vették figyelembe, a legtöbb ilyen területen a zajhelyzet kedvezőtlen. A lakó­telepen áthaladó főútvonalak zaja ellen az épületek utólag nem védhetők hatéko­nyan, a lakóházak közé telepített fűtőművek, rossz elhelyezésű kereskedelmi és szol­gáltató létesítmények zajforrásainál csak igen költséges beavatkozásokkal érhető el eredmény. A szükséges beavatkozásokat a részletes területrendezési tervekben kell meghatározni. Üdülőterületek A főváros üdülőterületein hosszú távon is számolni kell a teljes üdülőterületek ve­gyes (üdülő-lakó) üdülő és lakóterletté válásával. Ugyanakkora környezeti ártalmak miatt ezen területek távlatban sem felelhetnek meg maradéktalanul az üdülőhelyi funkciónak. A Római part - Pünkösdfürdő sáv rendeltetésének - zajszempontból is - csak je­letős városrendezési beavatkozás után tehet eleget. Az Óbudai-szigetet és a Népszigetet minden oldalról ipari terület veszi körül, kedvezőtlen zajhelyzetük az ipari zajkibocsátás csökkentésével javítható. Hasonió a helyzet a XI. ker. Kpaszi-gátnál is. A Háros-sziget melletti, illetve a Csepel-szigeten, a dunaparton fekvő sáv részben vagy egészben - megfelelő rendezés után - zajvédelmi szempontból alkalmas üdülőfunkciójának betöltésére. Az ürömi hegyvidéki terület helyzete zaj szempontjából kedvező. A zártkertek zaj­védelmi szempontból nem sorolhatók az igen szigorú követelményekkel rendelkező üdülőterúleti kategóriába, s mivel elsősorban nem pihenési célokat szolgálnak, ez indokolatlan is lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom