MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/212

3.13.1-3.13.2 3.13.1. A FÖLD VÉDELME A föld védelme a racionális földhasznosítást, a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a különleges földtani alakulatok védelmét jelenti. A termőföld mennyisége csökken Budapesten, mivel a városfejlesztéshez mezőgazdasági területeket szükséges igénybevenni, a lakóterület fejlesztések, az autó-pályaépítések és zajvédősávok elhelyezése miatt. A mezőgazdasági területeket csökkentik az iparterületek körzetében és az utak mentén a védőterületek céljára törétnő kisajátítások, védőfásítások, telepítések, amelyek kialakítása elengedhetetlenül szükséges a talajok nehézfémszennyezettsége miatt. (Pl. a Metállochemia menti terület.) A mezőgazdasági hasznosítású földterületek minőségi védelmét a növényvédőszerek és műtrágyák optimális használata és a megfelelő agrotechnika alkalmazása biztosíthatja. Az ábrázolt mérőhelyeken a talajok nehézfémtartalma több elem szempontjából is meghaladja a határértéket. A növénytermesztésre alkalmatlan, vagy csak szelektíven alkalmas területeket célszerű kijelölni a növények nehézfém béltartalmának vizsgálata alapján. Budapest barlangjai világviszonylatban is kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek. A folyamatban levő barlangfeltárások és felmérések után felszíni területük védelmét védőterületek kijelölésével (építési forgalmi, sózási tilalmak, korlátozások) szükséges biztosítani. A barlangok, üregek a felszínt a megengedhetőnél jobban megközelítő pincerendszerek feletti területek zöldterületi funkcióval kerülhetnek hasznosításra (pl. II. ker. Pálvölgyi cseppkőbarlang, Józsefhegyi barlang). A pincerendszerek feletti beépítéseknél (I. Várhegy, XXII. Budafok, Budatétény, Nagytétény) a víz- és a csatornahálózat felülvizsgálata és további kiépítése szükséges, beleértve a csapadékvíz elvezetést is. A felszínmozgásos területeken (az I., II., III., X., XI—XII., XVIII., XX. és XXII. kerületekben) a terepmozgások tereprendezéssel, növénytelepítéssel, a szennyvizes csapadékvíz csatornahálózatok kiépítésével, illetve a meglevők ellenőrzésével és javításával állíthatók meg. A budai oldalon levő mély eróziós árkok burkolással, növényzet telepítéssel stabilizálhatók. A felhagyott bányákat, szemétlerakóhelyeket zöldterületté szükséges minősíteni a rekreációs célra történő felhasználás érdekében, tekintettel a területek állékonysági problémáira. Rekultiválásuk után újrahasznosításuk erdő, lakóterületi közpark és szabadidőközpont céljára történik. 3.13.2. A VÍZ VÉDELME A víz védelme konkrét intézkedéseket, létesítményeket tesz szükségessé. A tervezett fővárosi kommunális szennyvíztisztítók üzembehelyezése valamelyes javulást eredményez. A Ráckevei Dunába az üdülőtáj védelme érdekében — nagy távon — még tisztított szennyvíz sem vezethető be, a leülepedett szennyezőanyagokat mederkotrással kell eltávolítani. 230 A Duna kémiai vízminősége a hosszútávú tervidőszakon belül - az agglomerációs térség feletti szakasz minősége miatt - előreláthatólag a fővárosi szennyvíztisztítók megépülése esetén sem fog számottevő mértékben javulni, ez a dunamenti üdülőterületek használati értékét jelentősen csökkenti. A tervezett csatornázás, a szennyvízbekötések megszüntetése, a kommunális szennyvíztisztítók és az ipari tisztítótelepek kapacitásának bővítése - és részben az egyenletesebb vízhozamot biztosító tározótavak megépítése — a hosszútávú időszakban lehetővé teszi a kisvízfolyások vízminőségének egy fokozattal történő javítását. Azokon a beépítetlen területeken, ahol a patakokat ligeterdők, rétek kísérik (pl. zöldterületi terv), a kisvízfolyások rendezése során a természeteshez hasonló mederés partvonal kialakítása kívánatos. A kisvízfolyások minőségét az ipari szennyvízbekötések számának csökkentése, az ipari szennyvíztisztítók építése javítja. A szennyvízbevezetés miatt a Hosszúréti-árok, és egy szakaszon az Ördög-árok lefedése szükséges. A felszíni karsztterületeket fokozottan kell óvni a talajszennyezéstől (szennyvízszikkasztás, hulladékelhelyezés, sózás, következményeitől stb.), a hidrogeológiai védőövezet kiterjesztésével, mert a szennyezőanyagok a talaj- és rétegvizeken át a hévíz- és gyógyforrások vízminőségét rontják és súlyos károkat okoznak a barlangokban. A korábban lerakott hulladékok szennyező hatását fel kell mérni és megszüntetésükről intézkedni kell. A felszínmozgásos területek csatornázása, a meglevő hálózat felülvizsgálata (Óbuda, Budafok) a területek stabilizálódásátsegíti elő. Az aktív hévforrásos barlangok és a karsztvizek védelme érdekében a hidrogeológiai védőterületek kiterjedésének felülvizsgálata és a csatornahálózat vízzáróságának ellenőrzése, a hibák javítása, a szikkasztás megszüntetése, a hiányzó csatornahálózat kiépítése szükséges (Ferenchegy, Józsefhegy, Szemlőhegy, Mátyáshegy, Gellérthegy, Kis-Gellérthegy, Sashegy, Martinovicshegy, Őrmezői keserűvízforrások területe). Az új metróvonalak építése során a talaj rétegvizeinek áramlási lehetőségét biztosítani kell. Az árterületeken a még hiányzó partvédőművek kiépítése, földfeltöltés és tereprendezés után rekreációs zöldfelületek kialakítása jelenti a tervi elgondolások megvalósítását. A talajvízszint emelkedését a Nagykörút által határolt területen belül az ivóvízvezetékek és a csatornahálózat hibáinak kijavítása mérsékelheti. Egyes területeken az ipari vízkivételek növelése vízszintsüllyesztést eredményezhet. A belvárosi magas talajvízszintet a csatornafelujításokkal egyidőben kiépített drénhálózattal mérsékelni kell. A csatornázatlan mélyfekvésű, vagy magas talajvíz-állású területeken, szennyvízszikkasztás nem jöhet számításba, átmenetileg - a csatornahálózat kiépüléséig, a vízrendezési munkák elvégzéséig - zárt rendszerű szennyvíztárolásra kell áttérni, a lakóterületek környezetminőségének javítása, a talajvízszint emelkedés megállítása érdekében. A XV., XVI. kerület csatornahálózatának kiépítése a szenny- és csapadékvíz elvezetése a talajvízszint-emelkedést megszünteti. A még csatornahálótattal ellátatlan iparterületeket elengedhetetlen a szennyvízhálózatba bekötni.