MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/84
KERÜLETENKÉNTI INTEGRÁLT HŐELLÁTÁS MEGOSZLÁSA 2.12-4 táblázat ENERGIAHORDOZÓI STRUKTÚRÁJA A LAKÁSOK SZÁMA Lakásállomány Szénhidrogénalapú Közvetlen gázfűtésű Villamos fűtésű Egyéb tüzelőanyag távfűtéses (szén, fa, HTO) Kerület 1980 1985 1980 1985 1980 1985 1980 1985 1980 1985 I. 16 132 16 400 1 713 1 713 9 326 12 113 00 770 4 393 1 804 II. 38 478 41 900 922 922 22 824 29 013 740 814 13 992 11 151 III. 41 097 52 100 24 413 35 280 6 429 8 333 290 319 9 965 8 168 IV 29 351 36 000 10213 21 877 4 340 5 443 139 153 14 659 8 527 v 20 277 20 400 600 600 14 274 13 583 1 131 1 244 4 272 4 973 VI. 27 121 27 200 800 800 16 309 16 656 401 440 9 611 9 304 VII. 36 883 36 900 6P0 600 20 942 21 576 640 704 14 701 14 020 VIII 41 663 41 300 3 036 3 036 18 840 23 503 687 756 19 100 14 005 IX. 33 057 33 600 7 581 7 823 13 069 16 240 587 646 11 820 8 891 X. 31 207 34 600 4 460 16 075 5 554 6 920 106 117 21 087 11 488 XI. 60 092 65 100 26 821 33 816 18 955 25 409 922 1 014 13 394 5 861 XII. 29 324 31 300 200 200 19 743 21 642 1 100 1 210 8 281 8 248 XIII. 51 842 59 000 19 575 24 533 20 398 23 511 164 180 11 705 10 776 XIV. 58 370 59 800 17 710 18 172 19 208 24 208 1 643 1 807 19 809 15613 XV 36 060 37 400 16 286 16 286 1 117 3 403 209 230 18 532 17 482 XVI 24 334 26 400 — 4 761 6 335 349 383 19 244 19 682 XVII. 18 254 25 200 5 854 1 974 2 567 173 190 16107 16 589 XVIII. 31 693 36 000 6 971 8 627 2 424 7 555 80 88 22 218 19 730 XIX. 22 300 28 500 2 745 8 891 4 641 9 094 41 45 14873 10 470 XX. 36 908 39 600 3 882 4 777 4 669 13 630 277 305 28 080 20 888 XXI. 25 749 31 600 6 711 10 521 4 621 7 309 24 27 14 393 13 743 XXII. 16 597 19 300 2 133 2 744 2 240 5 858 145 160 12 079 10 538 Összesen: 726 789 800 600 157 288 223 147 236 658 303 901 10548 11602 312 295 261950 2.12.3-2.13.1-2.13.2 2.13 KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelmi törvény értelmében a terület- és településrndezési tervezés folyamén a környezetvédelem szempontjait figyelembe kell venni. 2.13.1 A FÖLD VÉDELME A főváros területének 32%-a — mintegy 16.600 ha — mezőgazdasági terület, amelyből mintegy 6.700 ha-t mezőgazdasági nagyüzemek hasznosítanak. A város fejlődésének következményeként az elmúlt középtávú tervidőszakban a mezőgazdasági termelésből 1.557 ha-t vettek ki. Az elvont földterületekből 1186 hektárra erdőt telepítettek, ami környezetvédelmi szempontból igen előnyös. A többi terület elvonására a koncentrált lakásépítés, autópálya-létesítés stb. okok miatt elkerülhetetlenül szükség volt. A barlangok feletti területek hasznosítása befolyásolja azok állapotát. A csatornahálózat szivárgása és a szikkasztás miatt (pl. Pálvölgyi barlang) a hévforrások vizei bakterológiailag, kémiailag szennyeződnek, ez a barlangok állapotát veszélyezteti. A barlangok állékonysági problémái a felettük lévő építmények károsodását idézhetik elő. A pincrendszerek különböző korú mészkövekben alakultak ki: a Várhegy alatt, Kőbányán, Budafokn és Nagytétényben, amelyek veszélyeztetik a felettük lévő épületek állékonyságát. Budapest határain belül 26 felszínmozgásos terület volt, ezek közül 15 stabilizálták, a többi terület stabilizálását folyamatosan végzik. Felszínmozgás veszélye miatt építési tilalom van a III., Bécsi út I., II., III. számú feltöltött bánya helyén, szikkasztási tilalom pedig 6 helyen vált szükségessé a II. Apostol út, Endrődi S. út, Bimbó út, III. Rókahegy, XII. Kútvölgyi út, Normafa lejtő környékén. Budapest területén 12 működő bánya van, ezek a lakott területektől távol helyezkednek el. A felhagyott bányák száma 108, ebből 47 feltöltetlen, a többi zömében feltöltött, illetve feltöltés alatt áll, 11 rekultivációja befejeződött. A főváros területén vett talajminták vizsgálati eredményei egyértelműen azt mutatják ki, hogy a nehézfémtartalom a főváros egyes helyein veszélyes mértékben feldúsult. A szennyezés egyik fő forrása a gépjárműforgalom, ezt a belvárosban és a Budapestről kivezető autóutak közelében vett minták szembetűnően magas ólomkoncentrációja is bizonyítja. A másik fő szennyező forrást az ipari - elsősorban fémfeldolgozó — üzemek jelentik. 2.13.2 A VÍZ VÉDELME A Duna kémiai vízminősége Budapest teljes hosszában és keresztszelvényében II. osztályú (kissé szennyezett), bakteriológiai szempontból lll-IV. osztályú. A kisvízfolyások Pest megye területéről „kissé szennyezettben, illetve „szenyezett"-en érkeznek a főváros határához. Budapesten „szennyezett"-é helyenként „erősen szennyezett"-é válnak; vízminőségüket a beömlő kommunális és ipari szennyvizek befolyásolják. Az aktív hévforrás barlangok forrásainak vize kémiailag és bakteriológiailag időnként szennyezett, a karsztfelületen átszivárgó szennyvíz miatt. Az egyszerű karsztvizek vízhozama és hőmérséklete csökkent, bakteriológiailag és kémiailag is szennyezettek. Környezethidrológiai szempontból kedvezőtlen területek a Duna árterületén lévő és a mélyfekvésű belvízveszélyes területek. 63
