MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/86

2.13.2-2.13.3 Budapest talajvize irreverzibilisen elszennyeződött, egészségkárosító, bakteriológiailag és kémiailag erősen szennyezett, csak bizonyos ipari felhasználásra alkalmas. A szennyeződést a csatornahálózat szivárgása, a szennyvíz szikkasztás, a levegőből a táljába bemosott nehézfémek és a veszélyes hulladékok nem megfelelő tárolása okozza. Budapest egyes beépített területein a talajvíz megemelkedett, a pincéket elönti és közműépítési problémákat okoz. A talajvíz emelkedése egyes helyeken műszaki létesítmények (METRÓ építés, alapozások) miatt, néhány területen az ipari vízkivétel megszűnésével együtt jelentkezik. A főváros potenciális vízbázisát jelentő partiszűrésű kutak vízminősége megfelelő mind kémiai, mind biológiai szempontból. Az ivóvíz-szükséglet 90%-át a Szentendrei sziget termőtelepei, a balparti termelőegységek és nagyfelszíni vízmű, valamint a Csepel I—II. vízmű biztosítják, az ivóvíz további 10%-át a fővárosban található egyéb termelőhelyekből nyerik. A fővárosban keletkező kommunális és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel 1,0 millió m

3

. A közcsatornán elvezetett szennyvizek csupán 20%-a nyer biológiai tisztítást, 70%-a mechanikai tisztítás után és 10%-a minden tisztítás nélkül jut a folyóba. A csatornahálózatból kikerülő csatornaiszap, homokfogó és rácsszemét lerakása jelenleg a Csepel-sziget északi részén történik. 2.13.3 A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME A főváros levegőminőségét leginkább a közlekedés — ezen belül a növekedő gépjárműforgalom — veszélyezteti. Budapest kéndioxid szennyezettségének éves átlagértéke 0,07 mg/m

3 értékről 0,04 mg/m

3 értékre csökkent az elmúlt 10 évben, ezen belül a téli fűtési időszakban 3—5-ször magasabb, mint a nem fűtési félévben. Az éves átlagértékek a szélsőséges légszennyezettségi helyzeteket elfedik. A fűtési időszakokban lényegesen többször fordul elő határértéket (0,15 mg/m

3 napi átlagot meghaladó szennyezettség, minta nem fűtési időszakokban (5,4—29,1%, illetve 0,2—1,3%). Imisszió mérőállomások által mért adatok évi átlagadatokkal (2.13-1 táblázat). IMISSZIÓ MÉRŐÁLLOMÁSOK ÁLTAL MÉRT ADATOK, 2.13-1 táblázat ÁTLAG ADATOK (RIV 1985. évi átlag) (Monitor 1985. VI.-1986. V. hó átlag) KERÜLET MÉRŐ- 1985. ÉVI MÉRŐHELYI ÁTLAG EMISSZIÓ C É 8. 9. I. II. 3,41 0,04 III. IV. 11 0,02 0,03 16,8 0,05 3,4 S N U K F 2 3 4. 5. 6. 7. 1 0,05 0,06 6,7 0,08 5,9 3 2 2 0,05 0,11 0,04 0,03 0,03 0,06 4,7 9,9 0,11 0,11 3,5 7,5 7 56 5 0,04 0,04 0,06 0,03 0,03 0,02 4,4 4,3 0,10 0,10 0,11 4,3 5,5 64 S N U K F 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. V. 10 1 0,02 0,19 0,02 0,02 10,0 0,07 6,0 VI. 13 0,06 0,05 23,0 0,09 7,9 VII. VIII. 16 6 17 0,07 0,010 0,06 0,03 0,04 0,05 5,6 6,6 0,12 0,13 4,2 6,0 IX. 19 20 0,04 0,05 0,03 0,03 7,9 5,0 0,07 0,13 6,0 4,7 X. 5 24 0,16 0,03 0,1 0,03 5,5 0,07 3,6 XI. 27 30 0,05 0,04 0,04 0,04 12,9 8,7 0,07 0,1 6,9 5,1 XII. 8 31 0,04 0,04 0,02 0,04 3,9 0,06 3,2 XIII. 33 34 35 0,03 0,05 0,04 0,04 0,04 0,02 7,8 7,9 7,0 0,10 0,18 0,08 5,10 5,5 4XIV. 39 40 41 0,05 0,05 0,05 0,04 0,03 0,03 9,2 8,3 0,09 0,08 0,07 7,0 8,3 XV. 14 44 4 0,05 0,03 0,04 0,03 0,02 5,9 11,1 0,10 0,09 4,3 4,3 XVI. 45 0,02 0,02 0,05 XVII. 42 0,04 0,01 70,07 3XVIII. 48 49 0,06 0,05 0,02 0,05 610,02 0,13 0,20 3,5 XIX. 50 0,05 0,35 7,0 0,09 5,7 XX. 52 0,04 0,03 11,0 0,12 6,4 XXI. 53 54 0,04 0,06 0,03 0,03 6,4 4,8 0,08 0,11 3,9 7,4 XXII. 3 55 25 0,06 0,03 0,03 0,11 0,03 0,02 6,2 10,3 0,06 0,05 2,2 4,7 c 8. 3,70 4,39 3,01 0,60 0,02 É 9. 0,03 0,03 2,47 0,05 5,2 4,37 %