MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/49

2.3.1-2.3.2 BUDAPEST LAKÁSÁLLOMÁNYÁNAK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (e. lakás) 2.3.-1 táblázat TERÜLETI CSOPORTOK Központi fekvésű kerületek (I..V- IX.) Budai kerületek (II., III., IX., XII., XXII.) Pesti oldal átmeneti fekvésű kerületei (X., XIII., XIV.) Pesti oldal peremkerületei (IV., XV-XXI.) ÖSSZESEN: 1970 1980 1986 VALTOZAS%-A 1970- 1986 KÖZÖTT 178,7 175,2 175,8 - 1,6 143,0 185,6 210,7 +47,3 116,7 141,4 153,4 +31,4 188,0 224,5 260,7 +38,7 626,4 726,7 800,6 +27,8 A központi fekvésű kerületekben a lakásállomány kissé csökkent (1,6%). Ennek oka az volt, hogy az életveszélyesnek nyilvánított lakóépületeket folyamatosan lebontották, lakásépítésre viszont alig került sor. A budai oldalon növekedett leggyorsabban a lakásállomány (47,3%). A növekedés üteme a VI. ötéves terv időszakában meggyorsult. A pesti városmaghoz csatlakozó és így átmenetet képező kerületekben a lakásállomány növekedése 31,4% volt. A növekedés nagyobb része 1970 és 1980 között következett be. A pesti oldal peremkerületeiben a lakásállomány 38,7%kal növekedett. Ebben kiemelkedő szerepe van a VI. ötéves terv időszakában felépített lakásoknak. 2.3.2 LAKÓTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSI KATEGÓRIÁK A lakóterületek a város bépített területének legkiterjedtebb, és társadalmi jelentősége miatt a legfontosabb területfelhasználási elemei, amelyek alapvetően meghatározzák a város arculatát, szerkezetét. A lakóépületeken kívül magukba foglalnak nem zavaró ipari üzemeket, közmű és közlekedési létesítményeket, kisebb közparkokat, az alapfokú intézmények területeit, valamint a lakóutak és a parkolók területét is. A lakóterületeket beépítési jelleg és intenzitás szerint három fő ketegóriába soroltuk; — tömör városias — laza városias és — családiházas beépítésű területekre. Tömör városias lakóterületekeh a nagy laksűrűségű (95 — 125 lakás/ha) többszintes, telkes zártsorú beépítésű lakóterületek értendők — ide sorolva a pesti belső kerületekben lévő lakóterületeket (V. VI. VII. VIII. és IX. ker.), valamint Budán a II. III. XI. XII. kerületek belső lakóterületi részeit, az I. kerület beépített területének jelentős része, végül ide tartoznak az utóbbi 30 év alatt épült többszintes, tömbtelkes beépítésű új lakónegyedek is. Ide tartoznak a BVSZ '86. 01, 02, 11 és 12 jelű lakóépületeinek megfelelően beépített lakóterületek. Laza városias beépítésű területeknek sorolhatók a telkes, alacsony szintszámú, zártsorú, részben iparral vegyes átmeneti övezetek (mint pl. Óbuda, Angyalföld, Kőbánya egyes része), a telkes szabadonálló társasházas területek (pl. az óbudai hegyvidék belső fekvésű lakóterületei, Zugló egyes részei). Az új lakónegyedek egy része is ide sorolható, ha a bruttó lakássűrűség a 30—95 lakás/ha lakássűrűségi tartományba esik. (pl., Csatárka úti lakótelep, Bartók Béla úti lakótelep). Ebbe a kategóriába a 03, 04, valamint a 13 jelű lakóövezeteket soroltuk. A családiházas beépítésű - a 05 és 06 jelű lakóövezetekhez tartozó - területek lakássűrűsége nem haladja meg a 30 lakás/ha mértéket. Ide tartoznak a budai hegyvidék külső területei, Kőbánya, Angyalföld egyes részei, valamint a peremkerületek lakóterületének túlnyomó többsége. Részletes vizsgálataink alapján megállapítottuk és a rendelkezésünkre álló 1:20.000 léptékű térképen lehatároltuk az előbbiekben leírt kategóriájú lakóterületeket. Kiterjedésüket mérés útján határoztuk meq. (Várható, hoav a tervkészítés időszakára már elkészülő új 1:10.000 térképen mért mennyiségek a jelenlegihez képest kisebb eltéréseket eredményeznek.) A különböző kategóriájú lakóterületek nagyságát egymáshoz és a főváros egész területéhez viszonyított arányát a következő 2.3-2 táblázat mutatja. BUDAPEST LAKÓTERÜLETEINEK KITERJEDÉSE ÉS ARÁNYAI 2.3-2 táblázat A LAKÓTERÜLETI KATEGÓRIA TERÜLETE MEGOSZLÁSI ARÁNYA (ha) (% ) (%) 2.662,3 14,6 5,1 3.911,4 21,5 7,4 11.649,7 63,9 22,2 18.223,4 100,0 34,7 52.510,0 — 100,0 A tömör városias lakóterületek jelentős része a város központi magjában, (a Nagykőrút által határolt területen belül helyezkedik el. Az épületállomány zöme a századforduló körüli évtizedekben épült jelentős a városképben fontos elemet képviselő középületeinek, a főbb útvonalakat — elsősorban a Népköztársaság útját és a nagykörutat — szegélyező lakóépületei — kimagasló építészeti, kulturális és anyagi értéke. A mellékutcák épületei már nem minden esetben jelentenek hasonló értékeket. Állaguk az elvárhatónál rosszabb: a központi maghoz kapcsolódó, később * létesült belső városrészek (Lágymányos, Lipótváros) korukból adódóan jobb állapotúak, korszerűbbek, de helyenként zsúfolt beépítésűek. A városközpontot körülvevő további tömör beépítésű lakóterületek már alacsonyabb színvonalat képviselnek. Beépítésükön érződik a rendszertelenség és sok esetben zavaró ipari üzemek keverednek lakóépületekkel. A tömör városias lakóterületeket magas beépítési intenzitású, a felszabadulás után épült lakónegyedek egészítik ki. Ezek a városrészek tervszerűen, csaknem minden részletükben egységes elgondolás szerint épültek, az építési idő adta lehetőségek szerint. Megépítésükkel jelentős építészeti és városképi értékek is születtek. (Őrmezői lakótelep, Újpalota, Kőbánya-Kispest, csepeli lakótelepek). TÖMÓR, VÁROSIAS LAZA, VÁROSIAS CSALÁDI HÁZAS LAKÓTERÜLETEK ÖSSZESEN BUDAPEST ÖSSZES TERÜLETE