MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-06-08 783. öe. - 1988_VB 783/9

- 2 választ nehéz adni. Nincs olyan felmérés, hogy a mérsékeltebb tagdíj összegéhez hány párttag ragaszkodik s teszi ettől függővé a párttagságát. Tapasztalata szerint ez korlátozott számban fordul elő, viszont több alapszervezetnél is megjelent ez a probléma. Arányát tekintve ez a párttagságnak mintegy 1-2 %-át jelentheti. Hogy a tagdíj egy része maradjon az alapszervezeteknél, ez a párttagság igénye. Való igaz, hogy a mozgalmi szervezetek nemcsak a saját pénzükkel gazdálkodnak, hanem a fenntartáshoz egyéb anyagi eszközöket is igénybe vesznek. A teljes fenntartás és működés együttesen két forrásból jelenik meg: az üzemek pénzügyi forrásaiból és az egyéb bevételekből. A párt esetében az a helyzet, hogy jelenleg az üzemi pártszervezeteknél a tagdíjból nem marad semmi bevétel, hanem egyfelől élvezik azt a támogatást, amelyet az üzemnek - a Kormány és a KB megállapodása alapján - a Pénzügyminisztérium szabályozása értelmében át kell adnia mint pénzeszközt, másrészt pedig részesülnek a fenntartásuk tekintetében egyéb támogatásban is. Tehát egy ilyen vegyes finanszírozású gyakorlat él. A pártszervezetek azt szeretnék és egyre erősebben hangot adnak ennek, hogy a vegyes finanszírozási gyakorlatból az összfinanszírozás felé történjen az elmozdulás, tehát ne az üzemtől kelljen áttételesen biztosítani teljes egészében ezeket az összegeket, hanem a tagdíjból maradjon vissza egy meghatározott hányad, és ezzel ők szabadon gazdálkodjanak, valamint a saját kollektívájuk felé tartozzanak elszámolással. Természetesen ez felborítaná az eddigi finanszírozás gyakorlatát. A pártnál legfelsőbb szinten megjelenne egy központi állami támogatás, ugyanakkor az alapszervezeteknél a tagdíj egy meghatározott hányada visszamaradna. A következő kérdés arra a kitételre vonatkozott, hogy a párt nyíltan számoljon el a tagdíjak felhasználásáról és ez milyen értelmű legyen? A nyíltságnak több szinten kell megjelennie, legalábbis a párttagok ezt igénylik. Mindenekelőtt azt várják, hogy a KB PGO továbbra is folytassa azt a gyakorlatot, hogy időnként egy-egy év lezárásakor publikálja a legfontosabb adatokat. Ez azonban teljes mértékig nem elégíti ki a párttagság várakozását, mert eléggé általános szinten mozog az információ és a párttagság további olyan konkrét adatokra kíváncsi, mint pl.: az apparátus létszáma, bérhelyzete stb.. Az utóbbi időben az alsóbb pártszervek szintjén megindult egy olyan újfajta információnyújtás, miszerint hogy a kerületi Pártbizottságok a 5