MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-05-25 782. öe. - 1988_VB 782/50

3 ­2. A vállalkozási szerződések A vgmk-k létrehozása ösztönözte a szocialista brigád vállalkozási szerződések kialakitását. A brigádtag számára le­hetőséget biztosit a brigádon belül többletkeresetre. Ugyanak­kor vállalkozási szerződés nemcsak szocialista brigáddal köt­hető. A feladatra orientáltan alakuló uj közösségek is kezdemé­nyeznek szerződéskötést, illetve választhatnak a felajánlott lehetőségek közül. A vállalkozási szerződéseket a brigádmeg­bizottak és az illetékes gazdasági vezető kötik meg. A konk­rét megoldási változatok formálisan különbözőek lehetnek ugyan, de bizonyos kritériumokat minden szerződés tartalmaz. Nem lebecsülendő azonban a közvetett haszon sem, hiszen egyrészt ezzel a lehetőséggel a főmunkaidő becsületének vissza­állítását segitik. A vállalkozási szerződések dijazása a gyárak és szerveze­ti egységek bérkeretéből, illetve az elkülönített mozgóbér­részből történik. 3. Autonóm munkacsoportok Az autonóm munkacsoport az önszervezés, önirányitás, a dolgozók kezdeményezte belső szervezés lehetőségét kináló munkaszervezeti forma. Lényege, hogy bizonyos - korábbi - köz­vetlen termelésirányitói feladatokat a munkáscsoportok gyako­rolnak. Autonómiájuk szerint változik, hogy a termelésirányi­tói feladatok milyen és mekkora részét veszik át. A termelékenység jelentős növekedésével arányosan a kere­setek is növekednek. Az uj csoportok a korábbinál sokkal jobb és több munkát végeznek, amely jövedelmük emelkedése mellett jelentős tartalékokat hoz felszinre. Pl. a TAURUS-nál a válla­lati szinten is célzott létszámleépítést a csoportok maguk ol­dották meg. Nyilvánvaló, hogy a nem kellően szervezett, hagyományos gyártási rendszerek azok, ahol a munkások egyéni és kollektiv szándékai leginkább befolyásolják a termelés eredményét. A dolgozók a vállalkozási szerződéses megoldáshoz hasonló­an e forma alkalmazásával is - bár jelentősen nagyobb teljesit­<^0

Next

/
Oldalképek
Tartalom