MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-07-08 762. öe. - 1987_VB 762/56

- 12 az újat, nincsenek beidegződéseik, kevésbé kötődnek a gyományokhoz, gondolkodásuk, kíváncsiságuk az egész világra irányul, meg akarják ismerni azt, még többet akarnak róla tudni. Kritikus és túlzott racionalizmussal figyelik környezetüket. ítéleteik élesek. Szenvedélyesen mutatnak rá az elvek és a gyakorlat közötti ellentmondásokra. Leginkább az erkölcs., nevében alapján Ítélkeznek, hajlamosak a leegyszerűsítésekre, a végletességre. b/ A diákok természet- és társadalomszemlélete az általános iskolai tanulmányoktól kezdődően fokozatosan fejlődik. A konkrét természeti jelenségek materialista magyarázata számukra egyértelmű. E materializmus azonban jobbára nélkülözi a dialektikát. Az anyagi-oksági kapcsolatokat, a jelenségek mögötti törvényszerűségeket belátják, elfogadják, a lét és tudat viszonyában már nem ilyen magabiztosak. A szocialista társadalmat a diákok többsége elfogadja, természetesnek tartja. Általában nem mérik fel, nem is tudják, mit köszönhetnek társadalmi fejlődésünknek és ez nem is nagyon érdekli őket. Ezért társadalomkritikájukat egyfajta kívülállás jellemzi. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy életünkből főképp a negatívumokat látják. Társadalomképük leghiányosabb a gazdasági folyamatok megértésében. /Bizonyos mértékig kivételt képeznek a közgazdasági és a kereskedelmi sza középiskolások és némelyik ipari szakközépiskola tanulói./ A gazdasági folyamatok fogyatékos ismerete miatt a társadalmi ellentmondások mögött kizárólag erkölcsi okokat, szubjektív hibákat látnak. A társadalmi folyamatok irányításában, menetében túlértékelik az akarati rs