MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-07-08 762. öe. - 1987_VB 762/49

tanulásra koncentrálnak. Az oktatáspolitikai /tervezési/ fogyatékosságok, a továbbtanulásra orientált követelmények és egyéb körülmények /a zsúfolt iskolák, a pedagógushiány stb./ is ezt a tendenciát erősítik. Nehezíti a helyzetet, hogy a gazdaság és a társadalom objektív fejlődése számos olyan értéket kérdőjelez meg, vagy tesz zárójelbe, amelyek eddig az iskolai nevelés erköl esi fundamentumai voltak.;Mindezek miatt a fővárosi középiS' kólák jó része még ma is tekintélyelvű életstílust mutat, vall. Az általános benyomást, tapasztalatod a jó példák, törekvések csak némileg szépítik. A diákok tudásának, személyiségének formálásában kulcsszereplő a pedagógus. Az 1986/87-es tanévben a fővárosi középiskolákban lo8 állás maradt betöltetlenül. Ez önmagában még elviselhető és feloldható, de folyamatában nézve problematikus, mert az általános iskolák után már a középfokon is egyre nagyobb mértékű tanárhiánnyal kell számolni. Ma már a főváros nagyhírű gimnáziumainak és nevesebb szakközépiskoláinak tanári állománya is megrendült, nemcsak a hiányzók és a fluktuáció, hanem a természetes váltások is gyöngítik. Öt-nyolc év alatt egy-egy iskolából tanárnemzedékek sora vált ki, amelynek hatása ma is érződik. Ezért a pedagógusközösség, a tantestület mint politikai-szellemi-pedagógiai együttes sok iskolában nem képes egységesen, a kolletíva erejével úgy hatni, mint korábban. A 4750 középiskolai tanár közül ugyan mindössze 900 a harmincévesnél fiatalabb, viszont a tantesületek többsége jócskán megfiatalodott (és tovább nőiesedett), nem egy iskolában pedig a fiatalok alkotják a többséget. A fiatal pedagógusok szakmai felkészültsége általában jó színvonalú. Az ideológiai, politikai fölkészültség megalapozásában, a nevelési problémákra, az iskolai életre való 4-9 ssr