MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-02-19 729. öe. - 1986_VB 729/49

Elsősorban a meglévő, kialakított telkek kerültek hasznosításra, a tervidőszak második felében azonban jelentős számú új telek kialakítására is sor került (2230 telek), melyek túlnyomórészt a XVII. kerület területén helyezkednek el. A tervidőszakban 1985. végéig mintegy 5100 telek előkészítése és meghirdetése történt meg (további 658 telek a VII. ötéves tervi átmenetet biztosítja), amelyből 4500 telekre jelöltek ki építtetőt, 3350 telekre vonatkozóan jöttek létre szerződések, melyek közel 6000 lakás felépítését teszik lehetővé. A tervidőszak telekkínálata mennyiségi szempontból kielégítő volt. Nem volt és a jövőben sem lesz kielégíthető azonban a budai, elsősorban a zöldövezeti telkek iránti igény. A kereslet-kínálat közötti minőségi problémát mutatja, hogy a pesti oldalon - a forgalmi értékhez viszonyítottan, átlagosan 30%-kal alacsonyabb tartós használati díjjal ajánlott — meghirdetett telkekből jelentkezés hiányában mintegy 600-nak még nincs kijelölt használója, a magas forgalmi értékű budai telkek iránt viszont a teljes időszak folyamán sokszoros igény mutatkozott. A magánerős építés előmozdítását szolgálta az építési tilalmak és korlátozások felülvizsgálata. Ennek ereményeként a tervidőszak folyamán több mint tízezer személyi és állami tulajdonú ingatlan mentesült az építési tilalom alól. — A lakáshelyzet javításában az elmúlt tervidőszak során alapvető volt a tanácsoknál nyilvántartott igények megoldását elősegítő tanácsi lakásgazdálkodás. Ennek alapvető társadalompolitikai céljait a tervidőszak során várhatóan felhasználható új és megüresedő lakások mennyiségére alapozott lakásjuttatási program fogalmazta meg, amely 64 ezer család lakásellátásával számolt, amelyet 1983ban további 14900 lakásigénylővel bővítettünk. A tanácsok névjegyzék alapján 65—66 ezer lakást utaltak ki, közöttük mintegy 26 ezer lakáscsereigényt oldottak meg, amely meghaladja az eredeti programot. A lakásellátásban részesültek 52,5%-a fiatal házas volt, a tervezett 50%-kal szemben. A lakásépítés pénzügyi és kapacitásgondok következtében nem érte el a tervezett mértéket, így a kiegészített programból 10500 család lakásigényének kielégítése a VII. ötéves tervidőszakra húzódott át. Az elmúlt öt évben 74600—75000 lakás kiutalására, közöttük 2200-3400 névjegyzéken jóváhagyott család elhelyezésére egyéb módon (magánerős lakásépítés, vásárlás), illetve a lakásbérleti jogszabály kötelező előírásai (lakásbérleti jogviszony folytatása, lemondás, kártalanítás, elhelyezési kötelezettség, magáncsere, stb.) miatt került sor. A tervidőszak alatt szabályozási és szervezeti intézkedések eredményeként a jelzett lakásokon belül 34 ezer lakást állampolgárok közötti csere címén utaltak ki. így összesen a tervidőszak alatt a tanácsi lakásgazdálkodás keretében 143—144 ezer lakás kiutalására került sor. A lakás felújításokat és lakáskorszerűsítéseket is figyelembe véve mintegy 230-240 ezer család jutott önálló otthonhoz, vagy került számára kedvezőbb lakáskörülmények közé. A lakáshoz jutás esélyeinek javítását szolgálta ezen túlmenően a tanácsi telkek tartós használatba adása, valamint az 1984. évben bevezetett helyi támogatás. Ez utóbbi keretében 1700 család részesült összesen 220 millió Ft lakásépítés, illetve vásárlási támogatásban. A támogatott családok 82%-a fiatal házas volt. 41