MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-02-19 729. öe. - 1986_VB 729/48

JAVASLAT A LAKÁSÉPÍTÉS, ELOSZTÁS, KORSZERŰSÍTÉS ÉS FELÚJÍTÁS, VALAMINT A TELEKELLÁTÁS ÉS LAKÁS­GAZDÁLKODÁS KOMPLEX KEZELÉSÉNEK VII. ÖTÉVES TERVI FELADATAIRA Az elmúlt tervidőszakban fővárosunk jelentős mértékben fejlődött, új alkotásokkal gazdagodott, amelyek hatására a lakosság ellátása, életkörülményei sokat javultak. A fejlődés eredményeként ked­vezőbb lett a főváros lakáshelyzete, csökkent a lakásigénylők száma, miközben nehezedtek a gyer­mekes családok és fiatal házasok lakáshoz jutásának feltételei. A lakásigények magas száma, a kiemelt kategóriába tartozók — elsősorban a nagycsaládosok és fiatal házasok — lakáshoz jutásának elősegítése indokolja, hogy a lakáskérdést egyik legjelentősebb társadalompolitikai feladatnak tekintsük a jövő­ben is. Lakáspolitikánk átfogó továbbfejlesztése az építés, fenntartás, lakás és telekellátás terén egyaránt szük­ségessé teszik az eddigi eredmények áttekintését és a gazdasági körülmények változásával összhangban lévő, fővárosi sajátosságokat is figyelembe vevő középtávú célkitűzések megfogalmazását. I. A VI. ötéves tervidőszak lakásellátásának és gazdálkodásának főbb jellemzői — A fővárosban a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 74 ezer lakás épült, amely 12 ezer darabbal ma­rad el a terv alsó határától. A tervezett lakászaporulat közelítése érdekében a lakásmegszünéseket mintegy 50%-kal mérsékeltük, azonban így sem sikerűiét elérni a tervezett mértéket. A tervezetthez képest — mivel központi intézkedés következtében a pénzügyi lehetőségek csökkentek - módosult a lakásépítés mennyisége és annak összetétele is. Az állami lakásépítés a tervidőszak utolsó három évében jelentősen csökkent, ezzel egyidőben — bár nem a kívánt mértékben — nőtt a magánerős lakásépítés részaránya. Ez utóbbiak fokozott mértékű növelésének az építőipari kapacitás korlátai szabtak gátat. A csökkenő bérlakásépítéssel egyidejűleg évről-évre kevesebb tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás épült és ez a konstrukció a tervidőszak végén meg is szűnt. A lakásépítés tényleges alakulása a lakásellátásban és a lakásgazdálkodásban jelentős feszültségeket okozott. — A 64,7 ezres lakászaporulat eredményeként a főváros lakásállomány 1985. év végén mintegy 801 ezer db, amelyből az ingatlankezelő vállalatok 426 ezer lakást kezelnek. A VI. ötéves tervidőszak­ban a kezelt lakások felújításában jelentős eredmények születtek, öt év alatt 27 ezer elmaradt fel­újítás pótlása, 6,2 ezer lakás időszerű, 13,3 ezer lakás részleges felújítása, valamint 57 ezer lakás kor­szerűsítése valósult meg. Ennek ellenére 113 ezer lakás továbbra is elmaradt felújítási kategóriába tartozik, 13 ezer szükség-, 63 ezer komfort nélküli és 34 ezer félkomfortos lakás van a fővárosban, így további erőfeszítésekre van szükség a lakásállomány javítása érdekében. — A tervidőszak során a lakásproblémák megoldásának szerves részévé vált az állami építési telkek egyedi magánerős lakásépítés céljára való tartós használatba adása. 2 4J

Next

/
Oldalképek
Tartalom