MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-12-10 746. öe. - 1986_VB 746/39

• - 12 Ennek a gyakorlatnak az is oka, hogy a vállalatok termelési érdeke sokszor erősebbnek bizonyul a nevelési-oktatási szempontoknál . Az üzemek nem felkészültek arra, hogy az iskolában tanult ismereteket széleskörűen gyakoroltassák. Az iskolák viszont féltik a tanulókat az üzemi gyakorlatoktól: mondván, hogy azok formálisak, sematikusak, értelmetlenek. A tanulók éo %-a az állami, 24 %-a a tanácsi, 12 %-a a szövetkezeti iparban, 4 %-a pedig a magánszektorban sajátítja el a szakmát. A vállalatok és az iskolák kapcsolata erősödött. Az együttműködésnek sokéves hagyományai és kialakult formái vannak. Sok helyütt szerződés is szabályozza. A jó szinvonalú kapcsolatokban is több konfliktus érezhető, főként a nehéz gazdasági helyzet miatt. Egyre több vállalat mérlegeli, rentábilis-e a szakmunkásképzés a számára? A szakmunkásképzésben eddig is közreműködő és ezzel pénzügyi terheket is viselő üzemek régóta kifogásolják, hogy a jelenlegi gazdasági szabályozórendszer nem különbözteti meg a képzést vállalót a képzés eredményeiből részesülőtől. A munkahelyek inkább saját szervezésben indítanak szakmai céltanfolyamokat. A sok szempontból leszűkített vállalati érdek ütközik az iskoláéval, amely szélesebb alapozású, konvertálható tudásra törekszik. A tanuló a szakmunkássá válás üzemi szakaszában hosszadalmas utat jár be a műhely, a brigád alá-fölé rendeltségi viszonyainak, a termelés adott műszaki színvonalának megismerésével , a vállalat politikai- társadalmi szervezeteivel, követelményeivel való ismerkedéssel. Ezt az utat, eligazodást sokkal jobban kellene segíteni. A vezetők és a munkasok nagy része nem érez felelősséget a tanulók politikai, erkölcsi magatartásáért, aktivitásáért, nem érzi, hogy az üzemben is pedagógiai helyzet alakul ki a tanulók számára. A termelés és a szakképzés konfliktusait, érdekeinek ütközését a szakmunkástanulók sinylik meg. Ugyanakkor 35