MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-11-12 744. öe. - 1986_VB 744/53

képtelenek. Az ilyen túlterhelt központok területéről telefonálni gyakorlatilag nem lehet, és az ide tartozó előfizetők sem hívhatók. A ma már tarthatatlan helyzet további romlásának megakadályozása érdekében több mint 100 központban teljes vagy részleges állomásbekapcsolási tilalmat kellett elrendelni. Helyi és helyközi telefonbeszélgetések számának alakulása (millió db) 1965 1970 1975 1980 1985 1990 (terv) 501,4 29,6 602,5 37,5 712,6 53,0 828,6 86,1 908,2 137,3 1073,5 188,7 Helyi Helyközi A helyi, még inkább a helyközi (interurbán) telefonszolgálat automatizálása a forgalom további dinamikus növekedését vonja maga után. Jelenleg a telefonszolgálat bevételei 79 százalékban a közületektől, 21 százalékban a lakosságtól származnak. Az évtizedek óta egyre fokozódó társadalmi igény és a szűk beruházási lehetőségek arra kényszerítették a Postát, hogy sok ideiglenes jellegű szükségmegoldást alkalmazzon. így egyes igények kilégíthetők voltak ugyan, de a megoldások műszaki, forgalmi és üzemviteli szempontból csak tovább súlyosbították a helyzetet, így jelentősen hozzájárultak a napjainkra kialakult ismert állapothoz. Sokat mondó számok 1955-ben a 100 lakosra jutó telefonállomások száma (beszélőhely-sűrűség) 3,5 volt, ami az akkori európai átlag kb. 70%-ának felelt meg. Hiába növekedett azonban a beszélőhelysűrűség napjainkig 14-re, mert ez az európai 32-es átlagnak már a felét sem éri el. Magyarország telefonhálózatának fejlesztési üteme évtizedek óta egyedülállóan a legkisebb Európában. Amíg 1955-től 1985-ig Magyarországon a beszélőhely-sűrűség négyszeresre nőtt, addig az átlagos európai fejlődés 6,4-szeres volt. Ugyanezen idő alatt a szocialista országok közül pl. Jugoszlávia 20-szoros, Bulgária 16-szoros, Románia 11-szeres, Lengyelország és a Szovjetunió 7-szeres fejlődést ért el. A 100 lakosra jutó telefonok száma néhány európai országban 1985. január 1-én Svájc 81,0 Csehszlovákia 22,6 Dánia 74,9 NDK 21,1 Franciaország 60,0 Bulgária 20,2 NSZK 59,9 Magyarország 13,5 Finnország 59,2 Lengyelország 10,9 Ausztria 47,6 Szovjetunió 10,8 Görögország 35,5 A fejlesztés nálunk különösen az utóbbi 15 évben lassult le. A fejlődés üteme a VI. ötéves tervidőszakban minden eddiginél alacsonyabb, évi 3,4% volt, ugyanakkor a telefonigénylők száma évente 12 százalékkal nőtt. A kevés telefon mellett további feszültségeket okoz a területi ellátottság aránytalansága. A nyolcmilliós vidéknek ugyanannyi telefonállomás jut, mint a kétmilliós fővárosnak, ami a vidék telefonellátottságának (átlagban 8,7/100 lakos) súlyos elmaradottságára utal. A megyék ellátottsági értéke 4,9 és 13,0 között változik. Az országos átlaghoz képest magas, 35-ös ellátottságával Budapest is csupán az utolsók között van az európai fővárosok sorában. Összehasonlításképpen: Moszkvában 100 lakosra 40, Athénban 54, Prágában 57, Bécsben 75, Stockholmban pedig 135 távbeszélő-állomás jut. 16 r-s