MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-09-17 741. öe. - 1986_VB 741/12

5 és minősítésében azonban jelentős eltérések is vannak. Tovább differenciál, hogy a konkrét történelmi ismeretek a Horthy-korszakról, a II. világháborúról és a felszabadulás utáni időszakról általában mozaikszerűek, felszínesek, gyakran torzítottak. Helyenként tapasztalható a történelmietlen szemlélet, irracionális megközelítés, a reális feltételek és összefüggések figyelmen kivül hagyása. Ezekre talán a legjobb példa a szocializmus alapjai lerakásának időszaka, amely a leginkább közérdeklődésre számottartó korszaka legujabbkori történelmünknek. A köztudatban ezt az időszakot élesen "kettévágja" az 1956-os ellenforradalmi lázadás. Ennek következtében a szocialista épités kezdeti időszaka az "ötvenes évek" vulgarizáló címkéjével kiszakad a felszabadulás utáni korszak átfogó ivéből. A pártszervezetek a hazafiságra és internacionalizmusra nevelés során igyekeztek megértetni, hogy nemzeti önértékelésünk reális alapja csakis gazdasági és kulturális teljesitőképességünk lehet, aminek növelése szilárdíthatja hazai eredményeinket, tovább erősítheti megbecsülésünket a világban. Bizonyították, hogy történelmi léptékkel mérve csak a szocializmus képes felemelkedést, jövőt biztosítani minden nemzetnek, közöttük nekünk, magyaroknak. Rámutattak arra, hogy a szocialista országok szövetsége, együttműködése, kölcsönös segítségnyújtása elveinkből, közös céljainkbői következik és megfelel nemzeti érdekeinknek . b. A szocialista hazafiság, a nemzettudat, a proletár nemzetköziség fogalma, értelmezése az ideológiai munkában a sokat vitatott kérdések sorába tartozik. A jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultsága, ellentmondásai, a nemzetközi kommunista mozgalomban tapasztalható eltérő helyzetértékelések, nézeteltérések Á2