MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-09-17 741. öe. - 1986_VB 741/13

- 6 és viták a hazai helyzet tükrében szélsőséges megnyilatkozásokat is kiváltanak. Ezek jelentkezését segiti a hiányos történelemismeret, a nemzeti fejlődés alakulásának nem kellő ismerete. Befolyásolja, hogy az utóbbi években sok olyan tény, megállapitás került a közvélemény elé, amely alapvetően érinti nemzeti tudatunkat, nemzeti multunk értékelését. E tények tudományos és ideológiai feldolgozása még nem fejeződött be, igy a tudatformáló munkában sem tudunk mindig egyértelmű választ adni minden, a közvéleményt foglalkoztató kérdésre. Bizonyos fokig gátolja hazafias nevelő munkánk kibontakozását az az aggódás, hogy a nacionalizmus vádja érhet bennünket. A nemzettel, a nemzetköziséggel kapcsolatos kérdések többsége a marxizmus-leninizmus felfogásának megfelelően - persze rétegek és korosztályok szerint differenciáltan - tükröződik a fővárosiak gondolkodásában. Csak a szilárd marxista világnézettel rendelkezőkről mondható, hogy teljes, kiegyensúlyozott meggyőződésre jutottak e kérdésekben. Olyan torzitások, szükitések, bizonytalanságok észlelhetők a haza, a nemzet, a hazafiság értelmezésében, amelyek a burzsoá és a szocialista megközelítések, elvek, álláspontok összekeveredésére utalnak. Nem ritka a hazafiság és az internacionalizmus szembeállítása sem. Napjainkban a nacionalizmus, a korábbi évekhez képest erősebben, nyiltabban, néha szélsőséges módon, diszkriminatív formában jelentkezik. Jellemző megnyilvánulásai: a nemzeti sajátosságok eltúlzása és a társadalmi fejlődés közös törvényszerűségeinek tagadása; a történelmi vagy mai társadalmi, politikai kérdésekben az osztályszemlélet mellőzése, nemzeti elzárkózás; pacifizmus; a haladó erők nemzetközi összefogásától való idegenkedés. Bizonyos körökben a "busmagyarkodás", másokban pedig a "magyar kivagyiság" formájában tűnik fel. /3