MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
1985-05-29 714. öe. - 1985_VB 714/11
- 6 interpretációs lehetőségei jelentik. Nem fogadható el azonban, hogy egyes intézményekben csak szervezeti kérdésekben és az anyagi feltételekben látják az előbbre ,a haladás lehetőségét. Összefoglalva megállapítható, hogy az intézményekben sok az oktatáskorszerüsítésre irányuló lépés, főként terv. Azt, hogy ezek következtében tényleg korszerűbb lesz-e az oktatás, ma még nem lehet megitelni. Felsőoktatásunkban nem, vagy csak igen gyengén működnek olyan mechanizmusok, amelyek garantálnák, hogy a korszerű tanterv az oktatási gyakorlatban is az maradjon. Nincs olyan kényszerítő erő /belső-vezetési és külső- irányítási követelménytámasztás/, amely a tényleg korszerű tantervek kialakítását, állandó fejlesztését és megvalósítását biztosítaná. 3. A Politikai Bizottság határozata számos átfogó , az egyes intézmények falain túlmutató oktatáspolitikai problémát is érintett. Ezek közül a felvételi rendszer működésének, a végző hallgatók elhelyezkedésének, az esti-levelező képzés és továbbképzés korszerűsítésének, valamint a felsőoktatási intézményekben folyó kutatómunkának a főbb politikai tapasztalatait szükségesnek tartjuk jelezni. A felvételi rendszer korszerűsítésének igénye sok évvel ezelőtt fogalmazódott meg. A két éve érvénybe lépett "120 pontos" értékelési módszert az intézmények jónak, árnyaltabbnak, a korábbihoz /"20 pontos"/ képest reálisabbnak és igazságosabbnak tartják. Több felsőoktatási intézmény azonban kifogásolja, hogy maga a felvételi rendszer nem alkalmas a képességek és a rátermettség, a pályaalkalmasság mérésére. A rendszer részleges korszerűsítésével sem oldódott meg néhány, évek óta feszítő gond: továbbra is érvényesülnek bizonyos kontraszelekciós folyamatok; a felvételi vizsgabizottságok nagy figyelme szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya a felsőoktatásban,az erőfeszítések ellenére visszaesett a SZET-es és az ÉSZET-es jelentkezők száma /szakmunkásképzettségüek, illetőleg érettségizett szakmunkások/, sokan közülük nem képesek felvenni a versenyt stb. A bonyolult társadalmi folyamatok ellensúlyozására csak másodlagos korrekciós lehetőségek állnak a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. Az egészséges társadalmi mobilitás biztosításához ez mind kevésbé elégséges, annál is inkább, mert lo éven belül ismét jelentősen megnő a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. AÁ