MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-02-22 680. öe. - 1984_VB 680/49

- 15 Az oktatáspolitikai határozat társadalmi igényként fogalmazza meg, hogy az ifjúság az őt érdeleiö, érintő társadalmi, politikai, és ideológiai kérdésekre meggyőző válaszokat kapjon. A megfogalmazott igények kielégítése nálunk sem problémamentes. Pedagógusaink között is megtalálható felkészültségbeli fogyatékosság, bizonytalanság, a családok heterogén világnézetű állapota pedig még nehezíti a helyzetet. A párt, a társadalmi szervezetek, az úttörő és kisdobosközösségek azonban elősegítik a válaszadást. E közösségek felkészültsége, színvonala változó, körülményeik eltérőek. Amíg például a kisebb létszámú iskolák bensőségesebb kapcsolatot tudnak kialakítani a tantestületen belül, a pedagógusok és diákok között, valamint a diákközösségen belül, addig a nagy ún. "mammutiskolák" (1200-1700 fős létszám) inkább gátolják a közösségformáló munkát. Az ifjúságvédelmi munka színvonala és feladata az elmúlt években fejlődött és új vonásokkal gazdagodott. Az óvodákban és iskolákban növekedett a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, ami jórészt a feltáró és megelőző gyermekvédelmi munka javulását mutatja. Az 1983/84-es tanévben az óvodások, iskolások 8.7 %-a tekinthető veszélyeztetettnek. A fővárosi átlag 7 %. A családokról való társadalmi gondoskodás kerül etünkben is jelentősen fejlődött, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében elért eredményeink viszont szerények. Az eredménytelenség okai: az an3'agi erőforrások szűkössége, az ilyen csaladok életmódja, a népesség mozgása, az összehangolatlan egészségügyi és pedagógiai eljárások, valamint a gyám-, gyermekvédelmi dolgozók túlterheltsége. Az 1972-es oktatáspolitikai határozatban rögzített nevelési célkitűzések szorosan kapcsolódnak az iskolai demokrácia fejlesztéséhez. Jelentős változás következett be e téren, ami érződik a belső viszonyokban, légkörben. Az intézményi demokratizmus szervezeti keretei kialakultak. Tovább kell erősíteni a pártszervezetek és társadalmi szervezetek szerepét a vezetők kiválasztásában, munkájuk megítélésében. A határozott időre szóló kinevezés ehhez tényleges lehetőséget biztosít. A tanár-diák viszonyban a demokratikus jegyek csak kismértékben javultak. A jelentősebb előrejutást akadályozza, hogy a pályakezdő pedagógusok nem kapnak felkészítést erre a munkára. Az összlétszámon belüli magas arányuk, kevés élettapasztalatuk a fejlődést fékezi. így a tanulók közéleti szereplésre való felkészítése tapasztalat és ismeret hiánya miatt nehézkes. A közoktatási területen 21 pártszervezet működik, párttaglétszáma 291 fő, átlagos szervezettség 15. 5 %, igen alacsony a párttag arány az óvodai területen, 5%. Az iskolák többségében önálló pártalapszervezet működik, két iskola közös alapszervezetben látja el pártfeladatait. Az óvodai területen egy alapszervezet dolgozik. A pártszervezetek szervezeti élete rendszeres. Munkaterveik összhangban vannak a kerületi Pártbizottság munkaterveivel, azok elvárásaival. A pártszervezetek befolyása, a párt irányító-ellenőrző szerepe fokozatosan erősödik. A párttaggá nevelés folyamatossága javult, évente tervezetten, növekvő ütemben (15,19, 21 fő) erősödik az alapszervezetek létszáma. A bekerültek döntően pályakezdők, akik a KISZ-ben szereztek mozgalmi tapasztalatokat és az ott végzett munka alapján váltak párttagságra alkalmassá. L.S"