MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/107

I. Az 1970 óta folytatott település- és településhálózat­fejlesztés főbb jellemzői, tapasztalatai Az 1971-ben jóváhagyott koncepció szerint cél, hogy: a település­hálózatfejlesztés segítse a termelőerők területi elhelyezését, mérséklődjön az azonos szerepkörű települések ellátási színvona­lában, a város-falu életkörülményeiben meglévő különbség, orien­tálja az ellátó intézmények telepítését, erősítse a műszaki háló­zatok és a települések fejlesztésének összhangját és segítse elő a munkahelyek lakóhelyekről történő megközelítését. A koncepció az extenzív gazdaságfejlesztési szakaszban kibontako­zott területi folyamatok továbbélésével, a termelőerők és a né­pesség további területi koncentrálódásával számolt. A települése­ket - nagy távlatban elérendő gazdasági, irányító és ellátó funk­cióik alapján - 10 településkategóriába sorolta. Meghatározta a központok és vonzáskörzeteik elérendő lakosságszámát, a kiépíten­dő intézményhálózatot. A távlatilag elérendő városhálózat érdeké­ben a főváros mellett 23 felsőfokú és 106 középfokú központot jelölt ki, a községhálózat egy részének fejlesztésére pedig 1000­1100 alsófokú központot. A települések mintegy kétharmadát az ún. egyéb kategóriába sorolta, ezek fejlesztésére azonban központi irányelveket nem határozott meg. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció alapján megyei fejlesztési terveket dolgoztak ki. Az elmúlt másfél évtized első harmadában folytatódott a népesség felső- és középfokú központokba áramlása, a termelőerők - első­sorban az ipar - a városokban és a kiemelt ipari településekben erőteljesen gyarapodtak és az infrastruktúra fejlesztésének döntő többsége is - az ellátás mennyiségi és minőségi hiányai miatt - e településekbe koncentrálódott. /o*

Next

/
Oldalképek
Tartalom