MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/63

- 12 Az elmúlt időszakban az urbanizáció, az életkörülmények modernizálása kedvező irányban formálta a települések arculatát, de kialakultak feszültségek is. A természeti, táji, építészeti értékek megőrzése, a változó igényekhez igazodó, emberibb lakókörnyezet létrehozása - főleg a nagyvárosokban - háttérbe szorult. A belvárosok, a belső értékes városrészek állapota romlott és csak az elmúlt években kezdődött meg az elmaradások pótlása. A falvak külső arculatának gyors átalakulását nem követte az építészeti igényesség növekedése. 5. A gazdaságirányítási rendszer reformjához kapcsolódóan alakultak ki a területi tervezés, szabályozás és intézményi rendszer új formái, amelyek eredményesen szolgálták a területfejlesztés fő céljait. Hosszú távú területfejlesztési elgondolások a hetvenes évtizedben csak népgazdasági szinten készültek, ezért a területfejlesztés irányításában a középtávú tervezésnek volt meghatározó szerepe. Megerősödött a megyei tanácsok középtávú tervező tevékenysége és előrehaladás történt a népgazdasági és megyei területfejlesztési tervezés összehangolásában. A sokoldalú kapcsolatok ellenére még nem megfelelő a budapesti agglomeráció együttes tervezése és a települések, megyék közötti tervezési együttműködés. A tervezés tudományos háttere fejlődött, a kutatások eredményességét azonban - a hetvenes évtized folyamán - rontotta a munkák nem kellő célrairányultsága és a koordináció gyengeségei. A gazdasági tartalmú területfejlesztési és a műszaki típusú területrendezési terv összhangja, egymásra hatása korlátozott volt. A nagy távlatra készített területrendezési elgondolások, tervek, a gazdasági feltételek változása miatt, gyorsan elavultak, ezért csak részben lehetett a népgazdasági és tanácsi tervezésben hasznosítani azokat. A térségi gazdasági folyamatokat elsősorban az általános gazdasági szabályozás befolyásolta és segítette a területileg Gl