MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984
1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/64
- 13 arányos fejlődést. Az erőforrások (a munkaerő, föld, területfelhasználás, környezet) igénybevételének területileg és településenként differenciált társadalmi költségeit azonban nem közvetítette, ezért nem ösztönzött azok hatékonyabb hasznosítására. Fontos kiegészítő és módosító szerepük volt a sajátos területi szabályozóknak, preferenciáknak és diszpreferenciáknak. A központi támogatási alapok és a telephelyforgalmazás is elősegítették a központi térségek túlterheltségének csökkentését, az elmaradott területek iparosodását. Egyes adminisztratív korlátozások azonban túlhaladottá váltak. A szabályozás mérsékelte a gazdasági fejlettség nagyobb térségek közötti különbségeit, de növelte a központi települések és a többi település közötti egyenlőtlenséget. A tanácsi fejlesztési alapok szabályozása a kiemelt társadalompolitikai célokkal és feladatokkal összhangban történt. A városok bevételeinek döntő többségét - központi forrásokból a megye biztosította, a községi tanácsok többsége viszont fejlesztési döntéseikben zömmel a lakossági és a helyi bevételi forrásokra számíthatott. Az egyének és közösségek (főleg a falvakban) növekvő mértékben járultak hozzá anyagiakkal és társadalmi munkával településük fejlődéséhez. Ezt azonban a helyi döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében nem követte megfelelően a lakosság közvetlen részvétele, a demokratizmus szélesedése. A közigazgatás továbbfejlesztése bővítette a helyi hatásköröket, és jobb lehetőséget teremtett a gazdasági és a településfejlesztési, valamint az irányítási, igazgatási folyamatok korszerűsítésére, térbeli összehangolására. Az időszak elején végbement centralizációs folyamat elsősorban a szakigazgatás színvonalát javította, ugyanakkor hátrányosan érintette az önálló tanáccsal nem rendelkező települések érdekérvényesítési lehetőségeit. E tapasztalatokat is felhasználva 1984-ben megtörtént a helyi állami irányítás és közigazgatás korszerűsítése. G4
