MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/61

- 10 ­telmezése és az ehhez igazodó szabályozás, valamint a központi települések és vonzáskörzetük fejlesztésének nem megfelelő összehangolása társadalmi feszültséget okozott. Túlzott érde­kek fűződtek a várossányilvánításhoz, illetve a városok népes­ségszáma növeléséhez; a falvak fejlesztése mérsékelt ütemű és differenciált volt. Az urbanizációs folyamatban a városodás volt a jellemző. 1970 óta a városok száma 74-ről 109-re növekedett, és a népesség 56 %-a lett városlakó. A népesség korábbinál mérsékeltebben folytatódó területi átrendeződésében a megyéken belüli és a városokba, főként a megyeszékhelyekre való népességmozgás volt meghatározó. Egyes nagyobb városok körül előrehaladt az agglo­merációs folyamat. Elsősorban a távolsági ingázás csökkenésé­vel mérséklődött a munka- és lakóhelyek térbeli elkülönültsé­ge, a napi ingázás mértéke ugyanakkor kis mértékben növeke­dett. A főváros megtartotta kiemelkedő szerepét az ország társadal­mi-gazdasági életében. Folytatódott gazdasági szerkezetének átalakulása, ugyanakkor elmaradt a követelményektől a gazdaság - elsősorban az ipar - intenzív, minőségi tényezőkön alapuló fejlődése. Az infrastruktúra kiemelt fejlesztésében a lakás­építés és a kapcsolódó intézmények létrehozása, valamint a tömegközlekedés feltételeinek javítása volt meghatározó. Ennek ellenére jelentős mennyiségi és minőségi feszültségek maradtak fenn. Halasztódott a belső területek, a meglévő infrastruktu­rális hálózatok és közintézmények rekonstrukciója, kevésbé javult a peremkerületek ellátottsága. Csak mérsékeltebb ered­mények születtek a főváros és az agglomerációs övezet fejlesz­tésének összehangolásában, az egymásrautaltságból és az egy­mást kiegészítő adottságokból adódó lehetőségek kihasználásá­ban. Az öt nagyváros és a megyeszékhelyek funkciói jelentősen bő­vültek, ellátottsági színvonaluk sok területen megközelítette QA

Next

/
Oldalképek
Tartalom