MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/61

- 10 telmezése és az ehhez igazodó szabályozás, valamint a központi települések és vonzáskörzetük fejlesztésének nem megfelelő összehangolása társadalmi feszültséget okozott. Túlzott érdekek fűződtek a várossányilvánításhoz, illetve a városok népességszáma növeléséhez; a falvak fejlesztése mérsékelt ütemű és differenciált volt. Az urbanizációs folyamatban a városodás volt a jellemző. 1970 óta a városok száma 74-ről 109-re növekedett, és a népesség 56 %-a lett városlakó. A népesség korábbinál mérsékeltebben folytatódó területi átrendeződésében a megyéken belüli és a városokba, főként a megyeszékhelyekre való népességmozgás volt meghatározó. Egyes nagyobb városok körül előrehaladt az agglomerációs folyamat. Elsősorban a távolsági ingázás csökkenésével mérséklődött a munka- és lakóhelyek térbeli elkülönültsége, a napi ingázás mértéke ugyanakkor kis mértékben növekedett. A főváros megtartotta kiemelkedő szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Folytatódott gazdasági szerkezetének átalakulása, ugyanakkor elmaradt a követelményektől a gazdaság - elsősorban az ipar - intenzív, minőségi tényezőkön alapuló fejlődése. Az infrastruktúra kiemelt fejlesztésében a lakásépítés és a kapcsolódó intézmények létrehozása, valamint a tömegközlekedés feltételeinek javítása volt meghatározó. Ennek ellenére jelentős mennyiségi és minőségi feszültségek maradtak fenn. Halasztódott a belső területek, a meglévő infrastrukturális hálózatok és közintézmények rekonstrukciója, kevésbé javult a peremkerületek ellátottsága. Csak mérsékeltebb eredmények születtek a főváros és az agglomerációs övezet fejlesztésének összehangolásában, az egymásrautaltságból és az egymást kiegészítő adottságokból adódó lehetőségek kihasználásában. Az öt nagyváros és a megyeszékhelyek funkciói jelentősen bővültek, ellátottsági színvonaluk sok területen megközelítette QA