MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/53

- 2 I. Az 1970 óta folytatott terület- és településfejlesztés főbb jellemzői, tapasztalatai A területfejlesztés hosszabb távra szóló irányelveit, társadalmigazdasági céljait és feladatait a hetvenes évek elején elfogadott politikai és állami határozatok jelölték ki. Ezidőben az országot a gazdasági fejlettség, az életkörülmények alapján jelentős területi aránytalanságok jellemezték és biztosítottnak látszottak a gazdaság és az életszínvonal gyors ütemű fejlődésének feltételei. A határozatok a területfejlesztés stratégiai céljául a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását és a népesség anyagi és kulturális színvonalában meglévő területi különbségek mérséklését jelölték meg. Megvalósításuk érdekében a termelőerők további ésszerű területi koncentrálásával, a vidéki centrumok ipari fejlesztésével, továbbá a népesség területi elhelyezkedésében, az infrastruktúra és a településhálózat fejlesztésében is koncentrációs folyamattal számoltak. Kiemelt feladat volt az elmaradott országrészek fejlesztésének gyorsítása, a főváros gazdasági súlyának további mérséklése, a városhálózat megszilárdítása és a területfejlesztés irányításának korszerűsítése. A határozatok új eleme volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága növelését és a területi aránytalanságok mérséklését nem kizárólag az ipar, hanem a mezőgazdaság és az infrastruktúra területileg differenciált és gyors ütemű fejlesztésével, valamint a szellemi élet arányosabb elhelyezésével kívánták megvalósítani. A fejlődés főbb jellemzői, tapasztalatai a következők: 1. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel összhangban a terület- és településfejlesztésben számottevő eredmények születtek. Az országrészek és a megyék között mérséklődtek a gazdaság szerkezetében és fejlettségében meglévő különbségek, gyorsult az SS