MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/54

- 3 elmaradott térségek fejlődése. Területileg is teljessé vált a foglalkoztatás, jelentős területi közelítés történt a lakosság életkörülményeiben, infrastrukturális ellátásában. Kibővült és minőségileg megerősödött a városhálózat. A területfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei az elmúlt i időszakban módosultak. A 70-es évek végétől a gazdasági növekedés lelassult, a nemzeti jövedelem növekvő hányadát kellett külső felhasználásra fordítani, mérséklődött a felhalmozási arány. Mindez szűkítette a területfejlesztés központi anyagi lehetőségeit, mozgásterét. Az elgondoltnál korábban kezdődött el az ipari és építőipari létszám csökkenése, de javult a mezőgazdaság munkaerőmegtartó képessége. A lakosság bővülő mértékben vett részt főleg a nem városi településekben az infrastruktúra fejlesztésében. Lényegesen befolyásolták a területi fejlődést a gazdaság, egyes infrastrukturális ágazatok és a közigazgatás intézményi rendszerében végbement centralizációs folyamatok is. A feltételek változása, a gyakorlati munka gyengeségei miatt a terület- és településfejlesztésben az eredmények mellett feszültségek is keletkeztek, illetve újratermelődtek. Az ipar fejlődése egyre több településre terjedt ki, ugyanakkor túlzottan koncentrált maradt a lakossági infrastruktúra fejlesztése. A településhálózat városcentrikusan fejlődött, nőttek a t különböző településeken élők társadalmi esély- és teherviselési különbségei. A kívánatosnál lassúbb volt az előrehaladás a « környezet védelmében, a közlekedési-hírközlési feltételek javításában, a csatornázás-szennyvíztisztítás mértékének növelésében, a szellemi élet arányosabbá tételében. 2. A termelőerők elhelyezkedése arányosabbá vált. Az ipar területi aránytalanságai a vidéki - elsősorban feldolgozóipari fejlesztések eredményeképpen mérséklődtek. Csökkent Budapest ipari túlsúlya, megerősödött a megyeszékhelyek és a közepes 5"4