MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/15

- 7 és kedvezőtlen a lakosság számára is. A postaszolgálati ellátottság az övezetben az országos átlagnál jobb, a fővárosi peremkerületekben nem kielégítő. 3. Az agglomerációban a lakossági infrastruktúra hálózat és ellátóképesség dinamikusan fejlődött. Ennek ellenére az alapfokú ellátásban vannak mennyiségi hiányok és továbbra is lényeges a szinvonalkülönbség a főváros egyes kerületei, továbbá a főváros és az övezet ellátásában. A főváros lakáshelyzetére jellemző, hogy az állomány az elmúlt 13 év alatt 631 ezerről közel 780 ezerre bővült. 212 ezer lakás felépítése a mennyiségi hiányt lényegesen mérsékelte. Kedvezően változott az állomány minősége és összetétele, növekedett a két- és többszobás, valamint a komfortos lakások aránya. Ennek ellenére az egyszobás lakások aránya még mindig magasabb az országosnál, és mintegy 1/4-e komfort nélküli. A felépült lakások 65 %-a állami lakás, ennek aránya és mértéke a lakásépítésre fordítható tanácsi fejlesztési eszközök csökkenése miatt az utóbbi években lényegesen (1984-ben 29 %-ra) mérséklődött, ezzel egyidejűleg emelkedett a magánerős lakásépítés aránya. A csökkenő állami lakásépítés és a magánlakásépítés növekvő költségei miatt a fiatalok és a legalacsonyabb jövedelmű családok lakáshoz juttatásában jelentős feszültségek tapasztalhatók. A közelmúltban megkezdődött a főváros telekgazdálkodási rendszerének korszerűsítése. 1971-1980 között 61 ezer tanácsi kezelésű lakást újítottak fel. Az 1980-as évek elején meggyorsult e folyamat, az utóbbi 3 évben közel 30 ezer lakást újítottak fel és megközelítőleg 35 ezer lakást korszerűsítettek. Ennek ellenére a fővárosi lakosság közel egyötöde jelenleg is a belső, elavult városrészekben él. Az övezetben az évtized során 30 ezer lakás épült fel, túlnyomó többségük (85 %) magánerőből; a lakásállomány mintegy 25 z/r