MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/16

- 8 ­%-kal gyarapodott. Az állami lakásépítés az övezet városaira és néhány kiemelt szerepkörű -nagyközségére koncentrálódott. Az állomány alapterülete és szobaszám szerinti összetétele ja­vult, az átlagos alapterület a fővárosi lakásokét több mint 30 %-kal meghaladja, jelentősen csökkent az egyszobás lakások aránya. A magánlakásépítéshez kapcsolódó infrastruktúra fej­lesztése növekvő arányban a iakossági saját erő bevonásával történt. Fokozódott a közműhálózat fejlesztésében és használatában az együttműködés a főváros és Pest megye között. A főváros víz­bázisának jelentős része az övezetben található (Szentendrei és Csepel sziget). A víztermelő kapacitás az 1970. évi 860 3 3 ezer m /nap értékről 1980-ra közel 1,4 millió m /napra emel­kedett, amely növekvő biztonsággal látja el a fővárost és 10 övezeti települést. A rendelkezésre álló ivóvíztároló kapaci­3 tas 330 ezer m , (a napi atlagtermeles 35 %-a) . Az övezeti települések többségének ellátását térségi vízművek, regionális ellátórendszerek biztosítják. A vízvezeték hálózatba bekap­csolt lakások aránya a fővárosban 84 %-ról 95 %-ra növekedett, az övezetben ez az arány csak közel 50 %. A fővárosban az ivóvíz ellátás fejlesztésével a csatornázás nem tartott lépést. A közcsatorna hálózatra kapcsolt lakásál­lomány 7 6 %-ról 82 %-ra növekedett. A csatornahálózat nagy há­nyada elavult, a szennyvizeknek csak kis része (6 %) kerül biológiai tisztításra. Az agglomeráció családiházas településeiben a szennyvízelhe­lyezés és -kezelés döntően helyi megoldással történik, ezért a talaj és a talajvizek szennyeződnek. Az övezetben a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya mintegy 12 %. A fővárosi csatornahálózat jelenleg az övezetben keletkező szennyvizekből csak a kerespestarcsai kórház szenny­vizét fogadja. AG

Next

/
Oldalképek
Tartalom