MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/14

- 6 ­kisállat, baromfi és virágtermelés aránya. A termelőszövetke­zetek ipari tevékenységének növekvő jövedelmezősége segítette az alaptevékenység fejlesztését. Az ország Közlekedési hálózatának főváros-központú sugaras szerkezete miatt fokozódott Budapest közlekedési terhelése, a közúthálózat túlterheltté vált, a Dunahidak átbocsátó képes­sége - különösen a csúcsórákban - elégtelen, a belső városré­szekben állandósultak a parkolási gondok. Nagymértékben fejlődött a fővárosi tömegközlekedés, jelentősen bővült és már meghatározó szerepű a metróhálózat. A közútháló­zat - elsősorban a közlekedési csomópontok kiépítése és a híd­felújítások révén - korszerűsödött. Az övezetben az országos főúthálózat kapacitásbővítése és az alsóbbrendű úthálózat korszerűsítésének üteme csak részben tudta követni a forgalom növekedését. A tanácsi úthálózat ki­építettsége továbbra is messze elmarad az országos átlagtól. A főváros és az övezet közötti közlekedési kapcsolatok az elő­városi közlekedés feltételeinek javítása (járatsűrítések, gyorsjáratok indítása, vonalkorszerűsítések, a járműállomány korszerűsítése stb.) révén jelentősen fejlődtek. A BKV által üzemeltetett tömegközlekedés (HÉV, autóbusz) az övezeti tele­pülések több mint felét kapcsolja be a főváros forgalmába. Az övezeti települések egymás közötti közlekedési kapcsolatai csak mérsékelten javultak. A vasúti közlekedésben elsősorban az elmaradt állomáskorszerűsítések, az autóbuszközlekedésben pedig a kiszolgáló létesítmények hiánya okoz gondot. A fővá­rosban a fejlesztések ellenére tovább növekedett a telefonra várók száma (jelenleg több mint 200 ezer). Az ellátottság Bu­dapesten nemzetközi összehasonlításban, az övezetben pedig az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Ez nehezíti az irá­nyítást, a főváros és az övezeti települések együttműködését Aí

Next

/
Oldalképek
Tartalom