MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/9

I. Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzői a budapesti agglomerációban A főváros és övezete nemzetközi összehasonlításban is jelentős, kevés európai országra jellemző nagyságrendű agglomeráció. A népességnek és az ipari kapacitásoknak jelenleg mintegy egynegyede, a szellemi élet intézményeinek és foglalkoztatottjainak kb. 80 %-a e térségben - elsősorban a fővárosban - összpontosul. E nagymértékű területi koncentráció - előnyei mellett - számos feszültség forrása. A területfejlesztés irányelveiről 1970-71-ben, valamint a budapesti agglomeráció fejlesztéséről 1974-ben hozott politikai és kormányhatározatok alapján hosszú távon érvényesítendő feladat a budapesti agglomeráció extenzív gazdasági növekedésének korlátozása: az ipar intenzív és szelektív fejlesztésének kibontakoztatása; az építőipari kapacitáshiány mérséklése; a fővárosba való bevándorlás fékezése; a felhalmozódott infrastrukturális feszültségek mérséklése; a főváros és az agglomerációs övezet, valamint a fővárosi kerületek közötti indokolatlan ellátottságbeli különbségek csökkentése és a két tanács közötti együttműködés javítása. Az 1970-es évtizedben az agglomeráció alapvetően a megjelölt irányokban fejlődött. Az agglomeráció gazdaságnövekedésének extenzív jellegét fokozatosan az intenzív jelleg váltotta fel, a vidék fejlődésének eredményeként Budapest foglalkoztatási szerepe, gazdasági súlya relatíve csökkent, a vidékről ideirányuló népességbevándorlás üteme mérséklődött. A korábbi infrastrukturális feszültségek, főként a mennyiségi hiányok mérséklésében jelentős előrehaladás történt, amelyet a főváros és az övezet központi, illetve megyei eszközökből való kiemelt, preferált fejlesztése, az övezetben pedig a társadalmi 9