MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-11-14 699. öe. - 1984_VB 699/10

- 2 összefogás is elősegített. A főváros és az övezet infrastruktúra állománya nagymértékben bővült. Ennek ellenére maradtak fenn ellátási feszültségek, egyes területeken újak is kialakultak. Az ellátottság gyorsabb javulását Budapesten tartósan hátráltatta a megvalósítási feltételek hiánya, az övezetben pedig a jelentős nagyságrendű népesség bevándorlás. « A budapesti agglomeráció fejlődése nagymértékben hozzájárult az ország arányosabb területi fejlődéséhez. 1. A 70-es évtizedben mérséklődött a budapesti agglomeráció népesség

koncentrációja. A főváros népességnövekedése a betelepülési korlátozás fenntartása, az ország kiegyenlítettebb fejlesztése és a vándorlások mérséklődése miatt az előző évtizedének kb. negyedére (60 ezer főre) csökkent. A főváros népessége 1983-ben elérte a maximumot (2.064 ezer főt). Az időszak középső éveiben jelentkező átmeneti természetes szaporodást 1978-tól újból fogyás váltotta fel, amelyet 1983ban a bevándorlási nyereség még éppen pótolt. 1984. évben megkezdődött a főváros népességének csökkenése. A főváros 19701980 közötti mintegy 3 %-os népesség növekedésén belül jelentős korstruktúra módosulás történt. A demográfiai hullám hatására a 0-14 éves korosztály száma 30 %-kal, a munkaképes koron túliaké pedig közel 9 %-kal nőtt. Ugyanakkor a munkaképes korúak száma több mint 5 %-kal csökkent. . Az övezet népessége lassuló ütemű természetes szaporodás és bevándorlás mellett továbbra is az országos átlagnál gyorsabban, közel 70 ezer fővel, 20 %-kal növekedett. Ezen belül leggyorsabban (40 %-kal) a 0-14 éves korosztály gyarapodott és Budapesttől eltérően - 15 %-kal nőtt a munkaképes korosztályba tartozó népesség száma is. E tendenciák jelentősen eltérnek az országostól, és jelzik, hogy a korstruktúra változás és az abból adódó infrastrukturális igények az övezetet az átlagosnál erőteljesebben érintették. AO