MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/80

- 2 I. A közművelődés társadalmi feltételei, a fővárosi lakosság műveltségi állapotának főbb jellemzői A közművelődési határozat legfontosabb célkitűzésként az egész dolgozó nép általános, szakmai és politikai műveltségének emelését, marxista világnézetének kiteljesítését, munkakultúrájának, munkaerkölcsének, közösségi magatartásának elmélyítését, a szocialista haza iránti odaadást, az internacionalista magatartásra nevelést, a szocialista életmód, életforma kiszélesítését és a művelődési egyenlőtlenségek csökkentését jelölte meg. Az elmúlt tíz esztendő a főváros gazdasági, társadalmi, politikai életében olyan változásokat hozott, amelyek a lakosság döntő többségének életkörülményeiben fejlődést, életvitelében, gondolkodásában a korábbiaknál erőteljesebb differenciálódást eredményeztek. E változások közvetlenül, vagy közvetve befolyásolták a lakosság műveltségi állapotának alakulását, művelődéshez való viszonyát, egyben meghatározták a közművelődés fejlesztésének lehetőségeit és feltételeit is 1. A főváros gazdasági életében lezajlott jelentős változások ellentmondó hatásokat gyakoroltak a művelődési szokásokra, igényekre.A műszaki-technikai fejlődés, a korszerűbb termelési feltételek, a korábbinál jóval képzettebb munkaerőt igényeltek. Ez lendítőerőt adott a szakmai tudás növelésének, az ilyen irányú továbbképzési szándékoknak. Nagy mértékben megnőtt a műszaki középkáderek iránti szükséglet. A képzési struktúra fogyatékosságai miatt ez azt eredményezte, hogy felsőfokú műszaki végzettségűek tömeges mértékben kényszerültek a képzettségüknél alacsonyabb tudást igénylő munkát végezni. A. meglévő, nem jelentéktelen számú korszerűtlen technikai színvonalú munkahely, s a szolgáltatások jelentős kvalifikátlan munkaerő iránti szükséglete ugyanakkor visszahúzó erőként jelentkezik a művelődés tekintetében. A tíz esztendő alatt felgyorsultak bizonyos társadalmi átrétegződési folyamatok. Tovább csökkent a fizikai munkások száma, nőtt a közgazdasági, pénzügyi, jogi végzettségűek iránti kereslet. Változott az életkori összetétel is, csökkent a fiatalabb lakosok aránya, jelentősen nőtt a nyujdíjasoké. 2. A hetvenes években a fővárosi lakosság életszínvonala folyamatosan emelkedett. Javultak a lakáskörülmények, nagymértékben módosult a fogyasztás szerkezete, rövidült a munkaidő. A nagyarányú lakásépítési programok nyomán a fővárosi lakosság több mint egyharmada jutott új lakáshoz. Életükben meghatározó 20