MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/81

- 3 lett a lakótelepi életforma, ez sajátosan átalakította művelődési szokásaikat és lehetőségeiket. Az ötnapos munkahét általános bevezetése megnövelte a szabadidőt. Ez a tény azonban nem eredményezte automatikusan a művelődésre, szórakozásra, pihenésre fordított idő növekedését. Széles rétegeknél a szabadidő eltöltésének privát szférája erősödött /telek, családi programok/ és ezzel nőtt a családnak mint kisközösségnek a szerepe. A lakosság életmódjának alakulásában meghatározóak voltak a javuló életfeltételek, amelyek az elmút tíz év nagyobb részét jellemezték. A korszerűbb lakásokkal fejlődött a lakáskultúra, gyarapodtak az otthoni művelődés lehetőségei. A személygépkocsik számának növekedésével bővült a mozgástér, kialakult az autósturizmus. A hobbytelkek-kiskertek művelőinek növekvő táborában szélesedtek a mezőgazdasági, természettudományos ismeretek. Az új szabadidős létesítmények, sportpályák, s nem utolsó sorban az egészségesebb életmód propagandájának hatására erősödött a tömegsport. Feltételeinek biztosításába a lakosság is aktívan bekapcsolódott. Mindezen eredmények mellett is igaz, hogy a megszigorodott gazdasági körülmények, az életszínvonal, az életmód alakulására és ezen keresztül a művelődésre is nem kivánt hatást gyakoroltak. Nagyobb hangsúlyt kaptak a megélhetés kérdései, az egyének elért életszínvonalának megőrzése, a korábban megszokott életszínvonalnövekedés folytatása, amit sokan csak többletmunkával tudtak biztosítani. Ez a dolgozók jelentős hányadánál csökkentette a művelődésre fordított időt. Noha a munka jellegének további változása, az egyre korszerűbb technológiai folyamatok és technikai vívmányok bevezetése napjainkban is megkövetelik a felkészültség állandó fejlesztését, a magasabb tudás társadalmi megbecsültsége nem érvényesül eléggé. A jelenlegi ösztönzési rendszer nem késztet magasabb képzettség elérésére. 3. A fővárosi lakosság iskolázottsági színvonala az elmúlt tíz évben emelkedett. Az országos átlagot meghaladó a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Az általános iskolát be nem fejezők aránya csökkent, az általános iskolát elvégzőt 97 - 98 %-a tovább tanul. A befejezett iskolai végzettséggel nem rendelkezők döntően a vidéki munkaerőből kerülnek ki. Nőtt a szakképzettek száma, a munkásrétegeken belül az érettségizettek aránya. Az üzemek nagy segítséget adtak a szakképesítések megszerzéséhez és a második szakmák elsajátításához. A felsőfokú végzettségűek között nőtt a második diplomások száma, határozottabb törekvés van körükben az idegen nyelvek elsajátítására. %A