MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/49

- 7 . speciális nyersanyagot dolgoz fel, ami élő, romlandó, nagytömegű, idényszerű, környezetszennyező és különböző halmazállapotú, beszerzési forrása az egész ország; * speciális készterméket állit elő, ami emberi és állati tápanyagul szolgál, speciális raktározási, szállitási eszközöket igényel és értékesitési területe az egész ország, valamint a világpiac /csak Budapesten pl. a tejet és tejterméket 4000 vevőpontra kell teriteni/; * Budapest lakosságának ellátása megköveteli az alapvető élelmiszerek távolabbi vidékről történő beszerzését, amit a budapesti vállalatok koordinálnak és sok esetben ellátják a nagykereskedelmi tevékenységet is. - Budapest területén az élelmiszeripari telepek elhelyezkedése nem egyenletes. Zömében követik a Duna vonalát, és a sürün lakott területeken helyezkednek el, elsősorban a IX., X., XI. és XXII. kerületben - mig a többi kerületben alig van, vagy nincs élelmiszeripari telephely. - A fővárosi élelmiszeripar szorosan kötődik az agglomeráció élelmiszeriparához és mezőgazdaságához. A kapcsolatot a kölcsönös érdekeken alapuló fejlődés jellemzi. A főváros környéke a tej, és lisztellátás fő bázisa, néhány vállalat /pl.Kőbányai Sörgyár, Budapesti Édesipari Vállalat/ ide telepitett munkaigényes technológiákat, itt fejlesztette szőlőtermelését a HUNGAROVIN és a termelési kooperáció uj formái is megjelennek. /Pest-Nógrád megyei Husipari Vállalat és az Újpesti Húsüzem, Budapesti Tejipari Vállalat és a Vácszentlászlói Zöldmező TSZ együttműködése./ A Pest-megyei élelmiszer termelés jó piacot talál Budapesten és a fővárosi vállalatok is résztvesznek az agglomeráció ellátásában. 5.2. A budapesti élelmiszeripar még ma is jelzi az élelmiszeripar területi megoszlásának aránytalanságát, túlzott centralizáltságát. A budapesti élelmiszeripar szerkezete jelentősen eltér az országos élelmiszeripari szerkezettől. 43