MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-04-06 658. öe. - 1983_VB 658/18

11 Á követelmények növekedésével egyidejűleg a népgazdaság helyzetében bekövetkezett változások, a fizetőképesség megőrzése érdekében hozott, a vállalatok számára a környezet gyors változásait jelentő, nemegyszer adminisztratív intézkedéseket, a rugalmas tervezés és gyors alkalmazkodás szükségessége az üzemi demokrácia működésében is számos, meglévő és átmeneti feszültséget hozott felszínre. Vannak működési zavarok (tájékoztatás és véleménykérés keveredése; fórumok, témák és résztvevők többszörös átfedései, a papírmunka és az értekezési idő eredményekkel nem arányos növekedése, a gyors döntési helyzet és a fórumok hosszú átfutási ideje). Előfordulnak szemléleti bizonytalanságok is, (Hogyan érvényesül a pártirányítás, ha minden konkrét kérdésben a szakszervezetnek van jogosultsága? Milyen legyen a gazdasági vezetőköz való viszony? Mikor lehet kihagyni demokratikus fórumokat a gyors döntés érdekében? Hogyan lehet "rugalmas" tervet véleményezni? stb.). Az üzemi demokráciában is elkerülhetetlenné vált a fejlődés intenzív szakaszára történő áttérés. Mlg korábban a fő figyelmet új fórumok létrehozására, működtetésére, a jogilag is körülhatárolt tájékozódási és beleszólási lehetőségek biztosítására, jórészt formák elfogadtatására kellett fordítani; napjainkra az elért eredmények lehetővé, a körülmények pedig szükségessé tették a tartalmi, minőségi tényezők előtérbe kerülését. Tapasztaljuk, hogy a gazdálkodás kényszere az üzemi demokráciában is elkerülhetetlenné teszi a rendszerünk demokratikus jellegéből adódó előnyök mind teljesebb kiaknázását. A pártfórumokon mind több politikai kérdés kap helyet. Nagyüzemi pártszervezeteink felismerték, .hogy a hagyományos közösségi értékeket, az áldozatkészséget megőrizni, mozgósítani csak jobban politizálva, a kulcskérdésekben nyíltan és gyorsabban reagálva lehet. A dolgozók beavatásával, a kérdéseknek elébemenő, a reális helyzetet láttató munkastílussal az is elfogadhatóvá válik, hogy sok kérdésben ma még nem tudunk pontos választ adni. A fejlődés egyik legfőbb tartaléka emellett a felvetésekre adott válaszok, intézkedések gyorsaságának, rendszerességének fokozása, a következetes visszajelzés megkövetelése. Pártbizottságunk az üzemi demorácia fejlődésére ható tényezőket, a tapasztalatokat elemezve megállapította, hogy nagyüzemeinkben a további fejlődés feltételei adottak. A pártszervezeteknél igény, törekvés és az előremutató, általánosítható gyakorlat elemei jelen vannak. A tapasztalat a vállalatok között eltérő. Az előremutató tendenciák közül néhány fontos területre a Pártbizottság külön is felhívta a pártszervezetek figyelmét: Az üzemi demokrácia hatékonyságának döntő részekónt és feltételeként pártszervezeteink a pártdemokrácia erősítésében léptek előre. Növekedett az üzemi szakszervezeti szervek szerepe, bővült a konkrét, a dolgozók élet- és munkakörülményeit közvetlenül befolyásoló kérdésekben gyakorolt jogaik köre, politikusabbá vált ezek alkalmazása. Mozgósító, nevelő és érdekképviseleti tevékenysógük mindinkább összhangban van. Megnövekedett a bizalmiak ós a bizalmi testület szerepe ez, valamint belső életült demokratizmusának fokozódása erősítette tömegbefolyásukat, csökkentette az önmozgatásra fordított energiát. A pártszervezetek a szakszervezetek pártirányítását elsősorban a kommunista tisztségviselők és a testületek politikai döntései útján végzik. A szakszervezeti jogok bővülése több pártszervezetnél bizonytaAZ