MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/52

- 14vánítson, javaslatot tegyen. Kiemelt figyelemmel kísérik a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Bizottsága által ajánlott témák kidolgozásának folyamatát. Ezek helyzetéről, a tennivalókról időről-időre beszámoltatják a témacsoport vezetőjét, a munkában résztvevő párttagokat. Szorgalmazzák a szakmai vitákat, amelyek nemcsak a szakmai-tudományos véleménycserének a fórumai, hanem a szabad alkotó légkör gyakorlásának lehetőségei is. Egy-egy osztály, vagy szűkebb szakmai csoport által rendezett vitafórumon képviseltetik magukat, s a tapasztalatokról beszámolnak a taggyűlésen. Az alkotó Jégkör kialakításának és fenntartásának fontos módszere, hogy a végzett munka értékelését - főként egy-egy középtávú tervciklus lezárása alkalmával - az érintett kutatók nyilvánossága előtt végzik, amelyeken a pártszervezet képviselője is részt vesz, s maga is véleményt mond. A módszer azonban még nem általános. A szakmai munka ideológiai — politikai vonatkozásainak tisztázását segíti az intézeti politikai képzés, amely általában két formában valósul meg. Az egyik: aktuális politikai, gazdaság-politikai, nemzetközi politikai kérdésekről tartott színvonalas előadások, konzultációk. A másik forma: a szakmai-ideológiai konferenciák rendszere, amelynek tematikáját (esetleg több esztendőre is) a pártszervezet vezetősége és az igazgatóság közösen állapítja meg az intézet előtt álló szakmai és politikai-ideológiai tennivalók mérlegelése alapján. Ez is olyan sajátosság, amely a társadalomtudományi kutatásokból, a szakmai és ideológiai kérdések egybetartozásából adódik. E konferenciák témája igen változatos; sok közöttük az elméleti-módszertani jellegű, de előfordul, hogy a hangsúly a politikai kérdésekre helyeződik. Ez a két forma az elmúlt esztendők során jól bevált, tényleges, az utóbbi években jelentősen megnőtt szükségletet elégít ki, s fenntartása célszerűnek látszik. Eredmény, hogy e területen is szélesedik az alapszervezetek közötti együttműködés és bővül az egymásközti kapcsolat. Káderpolitikai kérdésekben jelentősen megnőtt a pártszervezetek szerepe. A véleményezési jogkör gyakorlása megnövelte a pártszervezet súlyát és felelősségét párttagok és pártonkívüliek előtt egyaránt. Érzékelhetően javult - a már említett problémák ellenére — a káder- és személyzeti munka pártirányítása. A tagfelvételi munkával, annak tervszerűségével nem lehetünk elégedettek. (8. sz. melléklet). Vannak alapszervezetek, ahol évek óta nem volt tagfelvétel. Más helyeken éppen napjainkban van élénkülés. Ennek az a magyarázata, hogy az alapszervezetek többségében a fiatalok hiányára való hivatkozással a tagfelvételi munkát nem a fontosságának megfelelően végezték. Igaz az is, hogy helyzetük nehéz. Érzékelhető ezen a területen is, hogy manapság „nem divat" a társadalmi munka keresése, a szigorúbb feltételek vállalása. Esetenként a fiatalok családi vagy baráti háttere is ezt a magatartást erősíti. A visszahúzódás irányába hatnak az általában jelentkező és érzékelhető társadalmi, gazdasági gondok, problémák is. A párthoz való közeledést kedvező irányba befolyásolhatja az a törekvés, hogy az alapszervezetek egyre inkább szélesebbkörű és szervezett kapcsolatot teremtenek a pártonkívüli munkatársakkal, nyilvánosságot adnak a munkájuknak, fórumot teremtenek a pártonkívüli kutatókkal való véleménycserére. GKSZAGOS LEVÉLTÁP