MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/48

-10A kutatások gyakorlati megvalósításában egyre szélesebbkörű együttműködés bontakozik ki a társintézetekkel, egyetemekkel egyaránt. A közös munkálatok a kutatás hatékonyságát fokozzák, ugyanakkor számos problémát is magukban rejtenek kezdve a szervezéstől, az egy-egy tudományágon belüli szakmai csoportosulásokig egyaránt. A társadalomtudományi intézetek az elmúlt másfél-két évtizedben széleskörű nemzetközi tudományos kapcsolatrendszert építettek ki. Súlyukat és jelentőségüket mutatja, hogy a marxista társadalomtudományok képviselőiként számos nemzetközi tudományos szervezetben jelentős pozíciókat foglalnak el. Kiemelkedő szerepet játszanak a szocialista országok, köztük elsősorban a Szovjetunió társadalomtudományi intézményeivel fennálló szoros, szervezett kapcsolatok. Külön említést érdemel a Magyar-Szovjet Társadalomtudományi Együttműködési Bizottság tevékenysége, melyben a kerület társadalomtudományi intézetei vezető szerepet töltenek be. A fentebb vázolt tudományos eredményekre támaszkodva az intézetek az elmúlt évtizedekben nagyot léptek előre eredményeik széleskörű terjesztése, propagandája területén is. /Sajtó, TV, rádió, szakmai társulatok, tankönyvek írása és bírálata stb./. A kutatásokban eddig elért eredmények, s ezek kidolgozásának módszerei azt bizonyítják, hogy ezek a tudományos intézmények, tudományos műhelyek egyre inkább képesek egy-egy témában a szakterület leghozzáértőbb kutatóinak összefogására és a munkálatok irányítására. Arra kell törekedni, hogy a jövőben a kutatások ezirányú kibontakoztatása tovább erősödjön, s mindegyik intézmény valóban egy-egy szakág vezető műhelyévé váljék. Az eredmények mellett számos probléma is adódik. A kutatások eredményességét gátolja, hogy mind nehezebbé válik a nemzetközi kapcsolatok fenntartása, a kölcsönös kutatások anyagi biztosítása mind a szocialista országok, mind a kutatások szempontjából fontos tőkés országok vonatkozásában. Főként az utóbbiak radikális csökkenése jár azzal a veszéllyel, hogy elvesznek az eddig elért eredmények, a kiépített „állások". Gondot jelent a szaktudományos kiadványok számának csökkenése. Az okok között első helyen kell említenünk, hogy a kiadók ma kevesebb tudományos munkát jelentetnek meg mint korábban; hosszabb az átfutási idő, s a publikáció már nem mindig a legújabb eredményeket tükrözi. Ehhez hozzájárul, hogy a tudományos művek honoráriuma alacsony, s ez a körülmény sem serkenti a szerzőket a szaktudományos eredmények publikálására. Az anyagiak hiánya érezteti hatását az intézetek technikai eszközökkel való ellátottságában is. A jelenlegi szint fenntartása a tartalékok felhasználásával volt elérhető. Amennyiben nem következik be változás, úgy a helyzet rohamosan romlani fog. Már jelenleg is gondot jelentenek a kutatásokhoz nélkülözhetetlen külföldi könyv- és folyóirat beszerzések növekvő nehézségei. Kutatóink úgy értékelik, hogy a jelenlegi ORSZHUU^ LJLVLLTÁR