MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/45

-7A fiatalok felvétele — a kerületi Pártbizottság és a pártszervezetek erőfeszítései ellenére — évről-évre csökken. Ez az utánpótlás csökkenésére, a fiatalok bizonyos tartózkodásán kívül a pártszervezetek részéről esetenként tapasztalható indokolatlan óvatosságra, a tömegbefolyás, a tekintély csökkenésére, a KISZ nevelőmunkájának gyengeségeire is visszavezethető. Egyes rétegeknél nem sikerült a tagfelvétel kívánt ütemét biztosítani (tudományos kutatók, orvo^k, építészek). A munkások felvétele egyre nagyobb feladatot jelent a pártszervezetek számára. Jellemző, hogy az esetek többségében a kezdeményezés a pártszervezetektől indul ki. A párt összetételének tudatos alakítása, a tagfelvételi munka gyakorlata nem minden esetben talál megértésre a belépni szándékozó értelmiségi rétegek, alkalmazottak körében. Az utóbbi 4 év alatt 360-an kerültek ki a pártból, (5., 5/a. sz. melléklet) ami lényeges, mintegy 20%-os növekedést mutat az előző időszakhoz viszonyítva. A kilépések és törlések különösen 1982-83-ban szaporodtak erőteljesen. Különösen figyelmet érdemel, hogy többségükben munkások voltak, illetve hogy a nyugdíjbamenetellel és az átjelentkezési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatosak. Az újonnan felvett párttagokkal évente rendszeresen lefolytatott beszélgetéseken gyakran visszatérő téma: a tagfelvételt megelőzően támasztott magasabb követelmény párton belül már nem mindig érvényesül, a párttagot magára hagyják, s az ilyen esetek is gyakran végződnek törléssel. Bár a pártból kikerülők csak elvétve hivatkoznak ideológiaipolitikai indokokra, de feltételezhető, hogy a kilépések és törlések hátterében ilyen jellegű okok is meghúzódnak. d A kádermunka főbb tapasztalatai A kerületi Pártbizottság rendszeresen foglalkozik a káder- és személyzeti munka kérdéseivel, a hatáskörbe tartozó vezetőkkel, körültekintően, felelősséggel igyekszik dönteni a káderek ügyeiben. Az elmúlt időszakban nagyarányú kádercserékre került sor, (a hatáskörbe tartozók 58%-a 5 évnél rövidebb ideje tölti be jelenlegi funkcióját). A bekövetkezett kádercserék eredményeképpen fiatalodott a vezetői állomány, növekedett a kádereknek a feladatra való alkalmassága. A hatáskörbe tartozók 25%-a nő, s ez szintén kedvező változást mutat, de sajnos állami, gazdasági területen ez az arány csak 5%. A káderállomány összetételében helyenként „torzulások" vannak (egyes területeken alacsony a női vezetők, másutt a párttag vezetők aránya). Javult a hatáskörbe tartozókkal való foglalkozás, tervszerűbbé vált munkájuk értékelése, képzésük és továbbképzésük. Káderkérdésekben erősödött a testületek szerepe, javult az előterjesztések színvonala. Nem tudunk azonban érdemi előrehaladást elérni a káderutánpótlás tervszerűségében. Egyes vállalatoknál korszerű kezdeményezéseket vezettek be a kádereknek a feladatra való legoptimálisabb kiválasztására (Altalános Épülettervező Vállalat, Városépítési ORSZÁGOS LEVÉLTÁR