MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/42
7 A Budapesti Pártbizottság az egészségügyi nagyaktivával, a szakelőadók felkészítésével, az egészségügyi titkárok számára szervezett titkári tanfolyammal és a Fővárosi Tanáccsal közös Intézkedési Tervével jól segitette a munkát. A megalapozott tervezéstbiztositotta a kerületi felkészités is és az, hogy a középvezetők széles rétegét és a tömegszervezeteket bevonták a pártszervezetek a munkába. így a VT. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban minden intézet kialakította saját politikai, szakmai, gazdasági programját. A tervezésben való széleskörű részvétel, a feladatok pontos ismerete jó alapot biztositott a végrehajtáshoz. Kezdeményezésünkre az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, az Országos Testnevelési- és Sportegészségügyi Intézet és a Szabadság-hegyi gyermekgyógyintézet párt- és állami vezetése elkészítette hosszutávu szakmai programját. Arra ösztönöztük intézményeinket, hogy a szakmai és a szervezői feladataikat, azok teljesítésének lehetőségeit hangolják össze, tárják fel az objektiv akadályokat, s tegyenek javaslatot felszámolásukra. A tervek szakmai vonatkozásait véleményeztettük /Egészségügyi Minisztérium, társszervek, más intézmények székembereivel/ és az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta azokat. Hasonló céllal számoltatta be a VB a Korányi, az Országos Onkológiai Intézet párt- és állami vezetőit is. így valamennyi országos intézményünk hosszútávra meghatározott szakmai program alapján tevékenykedik. A beszámolási időszakban került bevezetésre az integráció u jabb lépcsője. /János Kórház és Rendelőintézet + I. II. kerületi felnőtt járóbeteg + XII. kerületi gyermek járóbeteg ellátás/. Ez szervezetileg nagyobb gondok nélkül zajlott, ma már kialakult struktúrában működik. Az integráció kedvező hatásai már érezhetők /János Kórház és Rendelőintézet, Országos Testnevelési- és Sportegészségügyi Intézet, Központi Állami Kórház, Rege uti Csecsemőotthon/: a szakmai elvek egységesebben érvényesülnek, javultak a progressziv betegellátás feltételei /belső szakosodás/, nőtt a befejezett ellátás aránya az alapellátásban és a szakrendelőben, javultak a létszámgazdálkodás feltételei. Megindult az orvosok váltakozó munkahelyen /kórház-rendelő/ történő foglalkoztatása, de ennek a kiteljesedéséhez még több idő szükséges. A kádergondok fokozatos megoldásán kivül fontos a szemléletbeli változás is az integráció tartalmi továbbfejlesztéséhez, valamint az alapellátáson belül a gondozási tevékenység javitása, tervszerűségének növelése. A betegségek megelőzősében ki kell emelni a szűrések kiterjesztését. Jelentős lépés a Korányi I. által irányitott - egyelőre kisérieti - komplex szűrések bevezetése, az Országos Onkológiai Intézet szervező munkája a nőgyógyászati daganatok időbeni kiszűrésére, a Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet három ambulanci ájának a tevékenysége. A Központi Állami Kórház és az Országos Testnevelési- és Sportegészségügyi Intézet - a maga speciális ellátó területén - törekszik szervezettebbé tenni a megelőző munkát. A jövő feladata: az eddiginél hatékonyabban bevonni a körzeti orvosi hálózatot. Pozitiv a változás a progressziv és folyamatos betegellátásban. Jó lehetőséget teremtett erre a kerületi intézmények között kialakulóban levő kooperáció, valamint egyes belső intézkedések /a felvételi részleg, a diagnosztikai részleg megerősített ügyelete, szakosodás/. Javitott a helyzeten az uj, rugalmasabb beutalási rendszer is. E kérdések megoldásában a pártszervezetek feladata a belső ellenállások leküzdése, a szervezés segitése volt. kZ
