MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/43
8 A rehabilitáció ö ssztársadalmi szerepének növekedése minden egészégügyi intézményünkre komoly feladatot ró. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felnőtt feladatához, a mozgássérültek rehabilitációjának egyik motorja. Kiemelkedő munkát végzett a "Rokkantak Nemzetközi Éve" alkalmából, évek óta folyamatosan szervezi a megyei decentrumokat, jelentős szerepet vállal a rehabilitációs szemlélet terjesztésében. Bekapcsolódott a rehabilitációs munkába a Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet is. Komoly szervező munkát végeztek a sérült koraszülöttek szűrésében és habilitációjában. Az elmúlt két év eredménye a gyermek gyógyüdültetés egészségügyi feltételeinek biztositása és szervezése. A gyorsabb ütemű országos szervező munkát még mindig gátolják szemléletbeli problémák, igy az a gondolkodás, amely a rehabilitációt alacsonyabb szakmai értékű feladatnak tekinti. A rehabilitációs szemlélet alakitásában is tevékeny részt vállalnak pártszervezeteink. Nem sikerült még az ifjúsági korosztály /14-18 év/ életkori sajátosságainak megfelelő egészségügyi ellátás biztositása. A gyógyitó-megelőző munka feltételeinek folyamatos ellenőrzése szintén része pártszervezeteink tevékenységének. A vezetés minden intézetben stabilizálódott, az orvos ellátottság megfelelő, az osztályvezető főorvosok döntő többsége felkészült. Némi javulás tapasztalható a szakdolgozói létszám alakulásában, de változatlanul gond az ágy-melletti nővérek biztositása. Ennek egyik oka a megfelelő nővérszállás hiánya. A kerülettől távollevő szálláshelyek előbb-utóbb elvonják a dolgozókat. Továbbra is probléma a tartósan távollévők helyettesítése, mivel a túlóráztatásnak ma már nemcsak anyagi akadályai vannak,gátat szab a dolgozók fizikai teljesítőképessége is. Ezt a helyzetet neheziti az ötnapos munkahét: a törvényes szabadnapok kiadásával tovább csökken az ápolásban résztvevők száma. Változatlanul súlyos a kisegitő dolgozók hiánya: a pavilonrendszerű kórházak, a korszerűtlen kórtermek és a kiszolgáló egységek /konyhák, mosodák/ még a gépesités lehetőségét is kizárják. Ez a tény negativan befolyásolja a higiénés állapotokat, s rontja a betegek kórházi közérzetét. Ezt igazolják a lakosság köréből szerzett információk is, melyek pozitivan Ítélik meg az intézmények szakmai munkáját, elégedettek az alapellátással, zömében az ápolással is, de kifogásolják az élelmezés szinvonalat, a tiszta ruha ellátást és a fekvőbetegosztályok tisztaságát. Ezt azonban sok esetben nemcsak az anyagi lehetőség, hanem az osztályvezető főorvos igényessége is befolyásolja. A tárgyi-müszerezettségi feltételek javultak, erőteljes rekonstrukciós tevékenység jellemezte az elmúlt időszakot, bar sokszor hiányzik a kivitelezői kapacitás, illetve nem megfelelő a kivitelezői munka üteme, minősége. Ennek ellenére az elmúlt években intézményeink egy része megújult. A növekvő műszerpark karbantartásán még javitani kell, rossz hatású a nagyértékü műszerek állása az alkatrész ellátás akadozása miatt. /Az Egészségügyi Munkabizottság ezirányu tapasztalatait és javaslatait az Egészségügyi Minisztériumnak további tottuk/. Legfontosabb feladataink között tartjuk számon annak elkerülését, hogy az egészségügyi intézmények költségvetési szűkösségéből fakadó problémák miatt az ott dolgozók között pesszimista hangulat alakuljon ki. Tudomásul véve, hogy bizonyos területeken stagnálás, néhol visszaesés következhet be, pártszervezeteink is cselekvőkészséget tanusitanak a belső tartalékok feltárására, a racionálisabb gazdálkodásra és az emberi tényezők mind jobb kihasználására. Ezt a beszámoló taggyűlések is megerősitették. íi
