MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-06-15 663. öe. - 1983_VB 663/54
-9Az 198o.előtt is pénzügyi,gazdálkodási problémákkal küzdő vállalatok egy része átgondolt, reális program alapján stabilizálta helyzetét. A jól megválasztott piacpolitikai döntések, a belső szervezettség javítása, a vezetési szinvonal emelése, a termékszerkezet korszerűsítése eredményeként ma az eredményesen működő vállalati körbe tartozik pl. a FÉG, SZIM,Kender Juta és Polytextil v. A kibontakozás kedvező eredményei tapasztalhatók pl. a 31.-, 43.SZ.ÁÉV., a Hidépitő vállalat, a BULAV tevékenységében. Több vállalatnál - pl. Magyar Posztógyár, Pannónia Szőrmékikészitő és Szőrmekonfekció Vállalat, Pamuttextilmüvek - a korábbi években kialakított intézkedési terv nem hozta a várt eredményt, ismételten szükségessé vált a hitelek átütemezése. A vállalatok egy részénél az 198o.januári árrendszer változás kedvezőbb helyzetet teremtett. Ennek ellenére pl. a Kalapgyár ismételten az alaphiányos, alacsony hatékonyságú vállalati körbe tartozik. Az 1982.évi mérleg alapján veszteséges, alaphiányos vállalatok,szövetkezetek többsége év közben felismerte a várható gondokat. Számos intézkedést tettek a problémák megelőzésére - pl. a piaci aktivitás fokozása, radikális készlet csökkentés, bérnövekedés visszafogása, - de ez csupán a veszteség, alaphiány mérséklését eredményezte. Pl. a Magyar Posztógyár az első félévet több mint 4o mFt veszteséggel zárta, az éves gazdálkodás mérlege 2,9 mFt.nyereség. A Magyar Selyemipar Vállalat a IV.negyedévi piacszerző munka eredményeként az előzetesen jelzett nyereséget megduplázta. Ezek a példák is bizonyítják,hogy az időben történő beavatkozás, a gondosabb szervezés, az ütemesebb termelés és értékesítés, a szigorúbb gazdálkodási fegyelem e gondok nagyobb részének elhárítására adnak lehetőséget. A gazdálkodás eredménytelensége, a veszteség, alaphiány, alacsony hatékonyság okainak elemzéséből megállapítható,hogy a termelés és értékesítés folyamataiban együttesen érvényesül a céljainkkal összhangban álló kedvező és a tőlünk független külső tényezők hatása, valamint a gazdálkodás hiányosságai. Általánosítható tapasztalat,hogy a veszteség, alaphiány, alacsony hatékonyság kialakulása visszavezethető elhibázott beruházási, fejlesztési döntésekre, a termékszerkezet átalakítását, a ráfordítások csökkentését erdményező intézkedések hiányára, a vezetői munka gyengeségeire, a nem kielégítő alkalmazkodó képességre. A S"<h
