MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-03-24 630. öe. - 1982_VB 630/95

- 13 5./ A vállalati munkaerőgazdálkodás helyzete, értékelése. A munkaerőgazdálkodás javitására, az élőmunkával való hatékonyabb gazdálkodásra az elmúlt években több központi rendelkezés jelent meg, és követelmények fogalmazódtak meg a minisztériumok utasításaiban, irányelveiben. Végrehajtásuk tapasztalatai a következők: A vállalati létszámtervek megalapozottsága, a tervezés módszere több vonatkozásban javult. Fejlődött a termelési, teljesítményi tervekkel való összhang. Figyelemre méltó, hogy mindinkább tekintetbe veszik a főváros munkaerőhelyzetét, a munkaerőforrások csökkenését. A realitás, a munkaerőkereslet- és kinálat egyensúlya - mértékét tekintve - azonban mégsem tükröződik kellőéképpen a vállalati létszámtervekben. A létszámtervek összeállításához alkalmaznak ugyan gyártmánynormát, létszámnormatívákat, de az előrelépés e téren még nem elégséges. Különösen alacsony a kisegitő folyamatoknál a normák alapján történő tervezés, a nem fizikáiknál pedig általában csak bázisszemlélet érvényesül. A teljesítménybérben dolgozók részaránya az utóbbi években kismértékben emelkedett / a reprezentatív vizsgálatba bevont ipari, épitőipari vállalatoknál évenként 1-2 %-kal/. A teljesitménykövetelmények megalapozottsága, az alkalmazott normák korszerűsége terén azonban a fejlődés alig érzékelhető. A normák karbantartását a vállalatok - bár eltérő gyakorisággal de rendszeresen elvégzik. Hatása azonban a szükségesnél - illetve az elérhetőnél - kisebb, hiszen a normarendezés után a teljesítményszázalékok alig csökkennek, vagy rövid idő múlva újra elérik a korábbi magas szintet. A normák nem megfelelő szinvonalu karbantartása helyenként a termelés viszszafogását is okozza, és elsősorban keresetnivelláló szerepe van. Az ötnapos munkahétre történt átállás általában teljeskörü normafelülvizsgálattal párosult. Kedvező jelenség, hogy mind gyakoribb - bár viszonylag kis létszámot érintően - egyes nem fizikai munkakörökben a letszamnormativak alkalmazása. Az egésznapos kiesések száma - amelynek mintegy 9o %-a fizetett szabadság és betegség - az elmúlt években számottevően nem változott, aránya az éves munkaidőaldp 14-18 'i-tx. Kismértékű jovuláü tapasztalható az igazolt és az igazolatlan hiányzásoknál, ami határozottabb munkáltatói intézkedésre, a munkafegyelem javulására utal. 3£T