MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-03-24 630. öe. - 1982_VB 630/96

-14 A törtnapi kiesésekre, azok okainak feltárására a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak, legfeljebb a kieső órákat tartják nyilván. Az ebben rejlő tartalékok feltárása ezek szerint még nem kényszerítő szükségesség a vállalati gyakorlatban. A munka- és üzemszervezés javítására megtett vállalati intézkedések a munkaerőfeszültségeket érzékelhetően nem mérsékelték. A műszakon belüli veszteségidőket a vállalatok egy része nem vizsgálja és nem is tartja nyilván. Ennek okát általuk nem befolyásolható okokban látják /: pl. a szerződéses fegyelem lazaságai, kooperáció hiányosságai, stb./ A szakmunkáshiány pótlására - különösen a profiljukba tartozó és a karbantartó szakmákban - a vállalatok tettek erőfeszítéseket elsősorban saját szervezésű szakmai képzésük és a felnőtt-képzés igénybevételével. Ez is elősegítette, hogy a szakmunkások aránya a fizikai dolgozók között nem változott. A közgazdasági szabályozórendszer létszám- és bérgazdálkodásra gyakorolt hatását illetően a vállalati vélemények megoszlanak, de többségében megegyeznek abban, hogy a bértömegszabályozáson belül szükségtelen a "bérszinvonal-fék" működtetése, amely akadályozza a nagyobb mértékű létszámfelszabadi tást. Ezek a vállalati vélemények több okból is vitathatók. A vállalatok többsége ugyanis az elmúlt években jelentős bérfejlesztéseket hajtott végre a munkaerő megtartása érdekében, és igénybe vette az évek során képződött bértartalékait is. /: A viszonylag jelentős bérfejlesztéseket lehetővé tette az is, hogy a termelés stagnálása mellett a vállalati nyereségtervek általában teljesültek, amelyben pozitív intézkedések is szerepet játszottak, pld. a készletállományok csökkenése, a tőkés export nyereségtartalmának növekedése.:/ A bérszabályozás 1980-ban végrehajtott módosítása a hatékonyabb létszámgazdálkodás ösztönzése érdekében - bértartalék hiányában - csak a hatékonyság növekedésével, a termékstruktúra szükséges alakításával meggyorsított fejlődés teremthet alapot a megfelelő szintű bérfejlesztési lehetőségekhez. A "tiszta" bértömegszabályozás 1982. január 1-től - kísérleti jelleggel az ország 40 építőipari vállalatánál bevezetésre került. Az építőiparban a termelés szintentartása / de a létszám csökkenése/ mellett is végrehajtható magasabb bérfejlesztés hozzájárulhat a kapacitások bővüléséhez /egyben a "bérfék" feloldás gyakorlati tapasztalatainak megszerzését is szolgálja./ 3c