MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-04-21 632. öe. - 1982_VB 632/47

- 10 ­Az önálló lakáshoz jutás kérdése a legfeszítőbb gond. A meg­kérdezett 31 év alattiak 70 %-ának nincs önálló lakása. Meg­fogalmazódott, hogy a fizikai dolgozók anyagi előnyöket él­veznek a lakásjuttatásnál. Ez a gond elsősorban az alacsony keresetű, fiatal műszaki értelmiséget érinti. Éppen az uj, munkábalépö értelmiségi, akire a vállalat fejlesztő tevékeny­ségében számit, mindent megragad, hogy mellékfoglalkozás te­rületén szerzett plusz jövedelmekből valósitsa meg elképze­léseit. A személyi felmérés szerint a 41 év alatti műszaki értelmi­ségnek már csak 23 %-a nem rendelkezik önálló lakással. Tud­juk, hogy nem ez az optimum, de ez a szám már jobban kifeje­zi, hogy a központi intézkedések alapján a lakások 60 %-át fiatalok kapják, vagy hogy ifjúsági betét lehetőség van lakás céljára, illetve, hogy más kedvezményekkel is segitik a dol­gozókat az önálló lakás megszerzésében /alacsony vagy kamat­mentes kölcsönök, kedvezményes áron épitőanyag vásárlása, épí­tőgépek kölcsönzése stb./. Egyesek nehezményezték, hogy a vállalatnál az ujitási, szaba­dalmi rendszer megitélése során a dijakat esetenként bérkie­gészítésként veszik számitásba. Az ujitási keret decentrali­zált, de elbirálás után a kifizetést felső szinten hagyják jóvá /ujitási dij a vállalat részesedési alapjából fizethető/. Az ujitások átfutása hosszú, nem tartják a jelenlegi ujitási rendszert ösztönzőnek a vállalatoknál. Előfordul, hogy be­nyújtott ujitási javaslatokra nem kap választ az illető, sem az elfogadásról, sem az elutasításról, viszont a következő évi fejlesztési-kutatási tervben feladatul irják részére elő. A vállalatok egy része gyakran kívülről, például egyetemek­ről, más kutatóhelyektől rendel meg bizonyos kutatómunkákat és bőkezűen fizet értük akkor is, ha azokat saját kutatói is meg tudják oldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom