MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1981

1981-12-02 624. öe. - 1981_VB 624/14

- 3 ­Az elmúlt öt évben az oktatók létszáma mintegy 10 %-kal nőtt /1010-ről 1113-ra/. Jelentős fejlődést mutat a tudományos fokozattal rendelkezők száma: mig 1976-ban az oktatók 38,41 %-á­nak volt fokozata, addig 1981-ben 43,48 %-ának, /lásd: II.sz. melléklet 4. 5. sz. táblázat./ Valószinü, hogy a közeljövőben nem várhatjuk a tudományos munka, a kutatás anyagi támogatásának számottevő emelkedését, s legfeljebb az áremelkedések kiegyenlítéséről lehet szó. Ha a kutatást a változatlan feltételek között is fejleszteni kiván­juk, azt csakis hatékony kutatásszervezéssel, kutatásirányitas­sál, témakoncentrálással /vagy legalábbis témakoordinálással/, az országosan kiemelt főirányokhoz való csatlakozással, külső intézményekkel való együttműködéssel, a kutatói kapacitás maxi­mális kihasználásával érhetjük el. Az ELTE egyetempolitikai helyzetét és feladatait alapvető­en az határozza meg, hogy a társadalmi igények és az ELTE lehe­tőségei között tartósan feszültség alakult ki. Éppen ezért az ELTE pártszervezetének hosszú évek óta az a legfontosabb egyetem­politikai feladata, hogy e feszültség feloldására minél eredmé­nyesebben ösztönözzön, ill. erre maga is törekedjék. Pártszervezetünk mindenekelőtt azt tekintette feladatának, hogy kezdeményezőén lépjen föl állami és pártszervek előtt a felső­oktatás és az ELTE fejlesztését szolgáló koncepciók kialakitása, s döntések meghozatala érdekében. Ezek az igények és elképzelések az oktató-nevelő- és tudományos munka korszerűsítésére, a hatékonyabb gazdálkodás és igazgatás kialakítására, s mindezek anyagi-tárgyi feltételeit megteremteni hivatott rekonstrukcióra irányultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom