MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-12-18 573. öe. - 1979_VB 573/33

- 3 vezetésben résztvevő értelmiségiek körét illetően. A kialakult helyzetben szerepe volt a vidéki ipartelepités folytatásának is, aminek következtében 1979-ben 380 ezer munkást foglalkoztattak vidéken fővárosi székhelyű vállalataink. Budapesten 1979-ben 673 ezer munkás és 419 ezer értelmiségi, szellemi dolgozó, alkalmazott tevékenykedett. Az összetétel ilyen változása szükségszerű következménye a termelőerők fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének. A tudomány szerepének növekedése, az oktatás, közművelődés bővülése, a lakosság szellemi szükségleteinek növekedése és az ellátás magasabb szinvonala igényelte is az értelmiség és az alkalmazotti réteg növekedését. A korszerűbb termelés, a fejlett társadalmi viszonyok abban is kifejeződnek, hogy csökkent a szellemi és fizikai munka közötti különbség, a különböző társadalmi rétegek,- munkások, értelmiségiek, alkalmazottak - közelebb kerültek egymáshoz. Ez a folyamat tükröződik a vegyes összetételű családok számának növekedésében is. Az osztályok, rétegek egymáshoz közeledése mellett azonban az is tapasztalható, hogy az egyes rétegeken belül, a munkásosztályon belül is kibontakozik a differenciálódás, ami összefügg a szakmai fejlődéssel, tevékenységük eltérő feltételével, koncentráltságukkal stb. 1. A fővárosban dolgozó munkásság helyzete és politikai szerepe. A Budapesti Pártbizottság a főváros pártszervezetei, állami és társadalmi szervei rendszeresen és felelősséggel foglalkoztak a munkásság munka- és életkörülményeinek, szakképzettségének, politikai és ideológiai tudatosságának és aktivitásának elemzésével és javitásával. A munkáosztály vezető szerepe minden területen érvényesült. Az elmúlt öt évben fővárosunkban a fizikai dolgozók száma az aktiv keresőkhöz képest tovább csökkent. 1970 és 1979 között ez Z>3