MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-12-18 573. öe. - 1979_VB 573/34

- 4 146 ezer főt jelentett. De a munkásság - elsősorban a nagyüzemi munkásság - ma is meghatározója a város hangulatának, társadalompolitikai szerepének. Az iparban dolgozó munkások aránya csökkenésének okai: kimerültek a raunkaerőutánpótlás forrásai, több a nyugdijas korba kerülők száma, s a bővülő szolgáltatás. A legtöbb munkás továbbra is a gép- és a könnyűiparban dolgozik. Az épitőipari munkások létszáma is csökkent, ennek oka az is, hogy a nagy építési igények másutt jelentős másodlagos jövedelem megszerzését is biztositják részükre. A főváros szolgáltató hálózatában a létszám- és szakmai tudás növekedése még lassú. Minden ágazatban változott a dolgozók foglalkozási összetétele, de a kisegítő tevékenység még mindig, szinte minden ágazatban indokolatlanul tul sok képzett munkaerőt elvisz a termelő munkától. Budapesten lényegesen .javult a munkások általános műveltsége és szakmai képzettsége. Növekedett az általános iskolát elvégzettek aránya, ők alkotják a munkásság legnagyobb részét, emelkedett a középiskolát végzett munkások száma is. De azzal is számolnunk kell, hogy főként a fiatalok között újratermelődik az általános iskolát el nem végzettek száma. Ez különösen a bejáró fiatalokra jellemző. Legnagyobb a szakmunkás arány az iparban, az építőiparban, a szállításban és a hírközlésben. A segédmunkások zömét a szolgáltatásban találjuk. Növekszik

, de ágazatonként egyenlőtlenül, a szakképzettség iránti igény is. A szakképzettség azonban különböző minőségeket tartalmaz, mivel a műszaki-gazdasági színvonal fejlettsége még azonos iparágakon belül is eltérő. A szakképzetlen és nehéz fizikai munkát zömmel a bejáró munkások végzik

. Ezek többsége férfi, bár az utóbbi években a nők aránya növekedett. A bejárók többsége ma még elsősorban csak segéd, illetve betanított munkát tud vállalni. 3^