MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-11-28 571. öe. - 1979_VB 571/13

- 12 Hámori et.; A hanglemezt gyártóknak nem kívánunk nagyobb szerepet tulajdonítani, mint amilyen valójában van. Tény azonban az, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál foglalkoznak a legszakszerűbben a könnyűzene terjesztésével, jó szinvonalu menedzselés folyik. Uralják a szórakoztató ipart. Tánctanár kérdése; nem akartunk jobban belemerülni ebbe a kérdésbe. A régi-vágásu tánc- és illemtanároknak jelentós szerepük volt, megtanították a fiatalokat viselkedni. Ma valóban egymástól tanulják, társadalmi és viselkedési formák oktatása nincs. Kiöregedett a régi gárda, hisz csökkent az igény irántuk, ma már más az igény. Foglalkozni kellene azonban a kérdéssel, olyan megoldást kellene találnunk, amelyet a fiatalok is elfogadnak. A koppintott filmek ügyéről szólva csak annyit, hogy az valóban törvényellenes. A zenészek felkészültségéről, továbbképzéséről: a KISZ Központi Együttesének korábbi kezdeményezése volt az amatőr zenészek oktatása. Bázisintézmény kialakításánál, létrehozásánál nem gondoltunk újra, hanem arra, hogy kisebb átalakítással tennénk alkalmassá helyiséget a Fővárosi Tanács segítségével. Koncertek - rendezők kérdéséről: az előterjesztésben egyoBalu a megfogalmazás, a kritika valóban jogos. Rendezői hibának tartjuk azt, ha nem veszik figyelembe a rendezők egy-egy koncert megrendezésénél azt, hogy a fiatalok felállnak, dobolnak, mozognak. Példa volt a Piramis együttes karácsonyi koncertjén történt események is. A magánszervezőkről szólva nem tudjuk mit csináljunk velük. Talán jobb lenne, ha adóznának és igy valahogy legálissá tennénk ténykedésüket. Mielőtt az anyagot a VB elé hoztuk egyes részeit megtárgyaltuk az ORI-val, egyeztettük az anyagot a Kulturális Minisztériummal is. Javaslataink elől nem zárkóztak el, hivatalos álláspontot azonban nem tudunk. Párt- KISZ felügyelet gyakorlása; nagyobb figyelmet kell fordítani erre a területre. A párt kultúrpolitikai eszközeit felhasználva politikailag szemmel kell tartani ezt a területet. Nem tűztük ki azt célul, hogy egy uj lap jelenjen meg, hanem már meglévő lap könnyűzenei rovata foglalkozzon a felvetett kérdéssel. Az együttesek számáról: a 6o-as évek elején indult, majd hullámzó módon folytatódott, most csökkent ezek száma. A megrendezett KI MIT TUD-ok vonzerőt jelentettek ezeknek az együtteseknek a számára. Ma már olyan elfogadott együttesek vannak, ahova felkerülni bizony elég nehéz, nem nagyon engedik odajutni ehhez a kondérhoz a többieket, hisz ez a dicsőség, hely veszélyét jelentené. Molnár elvtárs kérdésével kapcsolatban; azt tapasztalom, hogy az ifjúság körében divatos szórakozási formák nyugatról jönnek. A táneház mozgalmat lehetne felhozni ellenpólusként, azonban ez nem tömeges. A diszkó megjelenése is egyértelműen, a hosszú haj, a diszkó-zene és táncforma időkéséssel, de nálunk is térthóditott. Nem tudom mi az ellenszere, mi az amivel ellensúlyozni tudnánk, mi az a tömeges, tartós igény amivel helyettesithető lenne. Az NDKban például a zenei képzéssel foglalkoznak, de mégis ismertebbek a magyar számok, mint a hazaiak. Szóval nem tudom mit lehetne szembeállítani sem tartalmi, sem eszközi részét illetően. Parnicsán elvtárs felvetésével egyetértek; megérzik, hogy mi a divat és rátesznek egy lapáttal a fiatalok. Pl. a Beatrice teljes szövegkönyvét átnéztük, igy valamelyest irányitjuk tevékenységüket. De nem tudjuk azt elérni

} hogy másként öltözködjenek, hisz megtehetik. Politikai rendezvényeink kapcsán megtudjuk nyerni az együtteseket, pl. a Gellérthegyen a V.Motorok, az alkalom tiszteletére zenét komponáltak. Al